Kulturális kínálat a megyében

A csíksomlyói műemlék-együttes és más nevezetességek

Várdotfalva és Csobotfalva határán épült fel Erdély egyik legjelentősebb műemlékegyüttese.

Mária-kegytemplom Erdély egyik leghíresebb műemléke, építészeti emlék. Románia leghíresebb szentélyei közé tartozik, és Erdély legnagyobb zarándokhelye. 1804-1834 között épült, Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei szerint, barokk stílusban. Az építkezés 22 évig tartott (1802-1825), míg az egész épület tető alá került. Véglegesen 1876-ban fejezték be. 1876. augusztus 20.-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök.

Az első adat a somlyói ferencesekről 1352-ből ismeretes, amikor már innen gondozzák a moldvai katolikusokat (Schematismus, 1882. 71). IX. Bonifác pápa 1400-ban engedélyezi, hogy Alvernoi Bertalan 4 rendházat alapítson. Ezek egyike Csíksomlyó Billich néven. Ennek bizonyságát erősíti, hogy 10 éve már Bákóban is ferences rendház létesül: Losonczi Margit alapítása. A templom építésének kezdetét erre az időre lehet tenni.

Az első templomot az obszerváns ferencesek építették, gótikus stílusban, 1442-48-ban, a törökverő Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére - ebből csak néhány faltöredék maradt fenn. Hunyadi János 1442-ben 32 családapát jelöl ki confraternek, és bővítteti a templomot. A főoltárat 1682-ben szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Ma is a csíksomlyói kegytemplom nagy ünnepe, búcsús nap. A középkori templom akkora volt, mint a mai hajójának kb. a fele. A templomhoz az 1530-ban Brassóból elűzött Klarisszák részére kápolnát építenek, Szent Ferenc tiszteletére. 1649-ben Domokos Kázmér egy másik kápolnát építtetett hozzá. Székely Mózes, Ali basa, majd Thököli csapatai több ízben megrongálták a templomot. A búcsúsok nagy tömege miatt a középkori gótikus templom kicsinynek bizonyult.

A csúcsíves kolostortemplom 1802-ig állott fenn, amikor lebontották és helyébe 1804-1876 között felépült a ma is látható díszes barokk templom. Az eredeti templomból megőriztek egy késő gótikus ajtókeretet (a keresztfolyosó délkeleti szárnyának falában), egy másik ajtókeretet a pince-kripta lejárójánál és egy kis pince ablakkeretet.

Ma a kegytemplom legnagyobb értéke a konvent főoltárán látható, hársfából faragott kegyszobor: a Szűz Anya a kisded Jézussal, aranyozott fakoronával a fején. A reneszánsz stílusú, aranyozott, festett 16. századi szobor a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb (227 cm). Alkotója ismeretlen. A szobrot aranyozott sugárkéve ragyogja be. Innen a Napbaöltözött Asszony név is. A Szűzanya fején hármaskorona, jobb kezében királynői jogar van. Jobb lábával az ő istenanyai méltóságát tagadó Nestorius (meghalt 451-ben) fejét tapossa. A legenda szerint Mária arca elhalványodik, amikor a székelyeket vész fenyegeti. Így történt ez 1567-ben is (Enc. Hung. I. 369).

A Mária-szobor, a Csíksomlyói Madonna a középkori egyházművészet remeke. A szobor 1515 és 1520 között készülhetett helyi mester keze által, s hasonlít a többi csíki Madonnához. Roth Victor (1934) szerint frank stílusú alkotás az 1500-as évekből. Meghonosodott nevek: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony képe, Csodákkal jeleskedő Mária. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején, a kegyszobrot "Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya" feliratot kapta és így hirdették ki. Eredetileg a négy mellékoltár (Mária, Szent Ferenc, Szent Antal, beginák kápolnaoltára) egyikén állott. 1664-65-ben Domokos Kázmér házfőnök helyeztette a főoltárra, Szent Katalin és Szent Borbála szobraival együtt. 1916-ban Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra menekítették és 1920 Pünkösdjén tért vissza Csíksomlyóra. A kegyszobor két oldalán levő fogadalmi fémtárgyak a 18. században készültek, a hálatáblák 1940 utániak. A Mária szobor jobb oldalán Szent István, bal oldalán Szent László király szobra áll (magasságuk 260 cm, a tiroli Runggaldier József alkotásai, 1905-ből).

A "Napbaöltözött Asszony" az Apokalipszis víziója nyomán kialakult ikonográfiai típus. A Szűzanyát aranyos sugárkéve ragyogja be, lába alatt holdsarló, feje körül tizenkét csillagból koszorú. Az álló Boldogasszony bal karján az áldást osztó Gyermek: Jézus, a világ Megváltója, jobbján királynéi jogar. Mária és a Gyermek fején tiara jellegű korona. A római katolikus mariológiának mintegy foglalata ez az ábrázolás, mivel a teljes Máriára vonatkozó tanítást - a Szeplőtelen Fogantatástól a megdicsőülésig - kifejezi. Az Apokalipszis Asszonyának szimbólumai a megváltás kozmikus jelentőségére utalnak. A hagyomány szerint egy tatár lándzsával megsebezte Mária arcát, s ez sokáig látható volt rajta. Amikor az erdélyi fejedelemséget nagy veszélyek fenyegették, akkor Mária arcán elváltozásokat, főképp szomorúságot észleltek. A Mária-szoborhoz számos csoda fűződik: betegeket gyógyított, a feléje szekercét emelő török karját leszárította.

A kegytemplom adataiból: kéttornyú, egyhajós, dongaboltozatos, félhengeres mennyezetű templom. A kegyoltár 1848-ból való és véglegesen 1876-ra készül el. Az oltárépítő Pap Miklós volt. A faszobrok olasz és hazai mesterek munkái. A képeket kolozsvári és brassói festők festették 1911-ben. A 22 m nyílású dongaboltozatot a kézdivásárhelyi Erős József mester irányításával székelyföldi ácsok építették. Az oltárképeket Papp Miklós brassói festőművész festette (szintén ő készítette a mellékoltárokat és a szószéket is, 1835-ben). A Szent Ferenc-oltárképet Csűrös József kolozsvári képíró festette 1838-ban. A Szent Anna-oltár 1839-ben, míg a Keresztelő Szent János-oltár 1840-ben készült, mindkettő Papp Miklós alkotása. A Szent Antal-oltárt 1843-ban állították, a Szent Erzsébet-oltár képe 1938-ban készült. A Nepomuki Szent János-oltár 1835-ből való, míg a Kortonai Szent Margit-oltár festője ismeretlen. A kórust 1831-ben építették. Az orgona 1931-ben épült a temesvári Wegensteni Lipót és Fiai temesvári cégnél: három játékasztalával, 40 szólóváltozatával, 2824 sípjával Románia leghíresebb hangversenyorgonái közé tartozik - a régi orgona 1661-ben leégett, majd Kájoni János építette az újabbat 1664-ben és ezt követte az 1859. évi orgona. A három játékasztalú orgona jelenleg Erdély harmadik legnagyobb orgonája. A színes üvegablakok 1905-ből valók (Grottau-Csehország). A főbejárat fölötti üvegablakon Mária és Jézus monogramja, valamint a ferencesek jelvénye látható. A Szent Antal és a Szent József-szobrot Vágó Gábor készítette 1938-ban. 1980-ban készültek a sekrestye és a folyosó ajtóján lévő domborművek (a csíkszeredai Vinczeffy Sándor alkotása). A templomhajóban, a bal oldali székeken levő domborművek Imets László alkotásai (1980). A templom előcsarnokában a Nagy-Somlyóról behozott pogánykori áldozókövek láthatók (Napisten, kígyóhajú istenasszony). A toronyban levő nagyharang 1133 kg súlyú.

A kórus alatt van jobbra a Szenvedő Jézus kápolnája, balra Mikes Kelemen háromszéki főkapitány síremléke (1686-ból). Az előcsarnokban, a tartóoszlopokra helyezett márványtáblák a csíksomlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik: P. Taploczai Görög István (1631-1678), P. Domokos Kázmér (1606-1677). P. Kájoni János (1629-1687). P. Somlyai Miklós (1598-1661), P. Simon Jukundián (1813-1894). A kriptában nyugszik Losteiner Leonárd (1744-1826), a rend történetírója és 1982-től P. Écsy János főatya, tudós szerzetes. Ugyancsak itt van eltemetve gróf Mikes Kelemen főkirálybíró, kinek temetésén Teleki Mihály kancellár is részt vett.

A templom diadalívén a latin kronosztikon piros betűi római számként összeadva az 1834-es évszámot adják (ekkor fejezeték be a diadalív építését). A latin felirat magyar fordítása: "Ime Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt".

A templom restaurálása 1909-1913 között történt. A templom homlokzatán olvasható latin nyelvű kronosztikon ("Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed") piros betűi az 1930-as évszámot adják. Ekkor fejezték be a tornyok építését. A homlokzaton látható Mária-szobor réz-ötvösmunka, 1837-ben készítette Rothenbacher brassói ötvösmester.

A kegytemplomot XII. Pius pápa 1948-ban basilica minor méltóságra emelte. A Szent Szűz tiszteletére szentelt kegytemplom búcsúja szeptember 8-án, Kisasszony napján van.

A templom előtti téren, az út bal oldalán leplezték le 1996-ban Domokos Pál Péter (1901-1992) szobrát. A moldovai csángó magyarok alapos kutatója volt. "A moldvai magyarság" című könyve a csángókutatás alapműve.

b. A ferencrendi kolostor (klastrom, zárda - Szék u. 210). 1733-1779 között épült (tulajdonképpen a kegytemplomot vele szorosan összeépítették) kerengővel, belső udvarral. A kolostor udvarán látható Kájoni János (1629-1687) rendházfőnök mellszobra (Ferencz Ernő csíktaplocai szobrászművész alkotása, 1972). A napórák évszámai: 1770, 1779, 1877. A zárdában 1854-ig működött az 1675-ben alapított Kájoni-nyomda, itt folytak a híres passiójátékok, a kolostor volt az első iskoladrámák előadásának színhelye. A kolostort többször is felégették (1553, 1601, 1661, 1694 és 1705).

A kolostorban szervezték meg Csíkszék középfokú oktatását, 1668-tól. A 16-17. században a kolostor mellett képíró műhely is működött. A kolostor belső folyosóján napjegyes (pogány) kőoszlop-töredéket és 1662-ből illetve 1663-ból származó emlékkereszteket őriznek. A kolostor híressége a Ferences könyvtár, amelynek 1941-ben 124 ősnyomtatványa volt, ebből mára mindössze 6 maradt fenn. 1985-ben a kolostor nagyebédlője (refektórium) falából elrejtett kéziratos könyvek kerültek elő, amelyek többsége azonban sajnos jóvátehetetlen károsodást szenvedett. A 14 restaurált kötetet, köztük a Kájoni-kódexet és 8 ősnyomtatványt a Csíki Székely Múzeum könyvállományába sorolták be. A somlyói levéltárban őrzik Losteiner Leonárd latin nyelvű munkáit (Transylvaniae et Siculae descriptio; Topographica) is.

Nepomuki Szent János-kápolna A kegytemplom és zárda előtti tér bal oldalán, az egykori székház közelében álló kápolna 1767-ben épült Salamon Imre kolostori syndikus költségén, a Nepomuki Szent János tiszteletére. Hossza 4,4 méter, szélessége 3,2 m. Régebben itt fogadták a búcsúsokat, majd Mária-énekeket énekelve vonultak a kegyszoborhoz. Endes Miklós szerint (1938) a kápolnát 1821-ben a somlyói konvent építtette, majd 1838-ban Csíkszék költségén újjáépítették. Homlokzatán az 1817-es évszám olvasható. Javításai: 1921, 1928.

Egykor a Tolvajos tetőn lévő, báró Henter Antal Udvarhelyszék főkirálybírája által állítatott kőemléket, feliratos betéttel 1870 körül Simon Jukundián provinciális Csíksomlyóra hozatta és a Szent János kápolna közelébe állíttat fel. A kőemlék az 1567. május 17-iki, Tolvajos-tetői, ifjú János Zsigmond fejedelem csapata felett aratott győzelem emlékét hirdeti. Felirata: "Emlékére azon győzelemnek, melyet 1567 Pünkösd szombatján ezen helyen nyert ifjabb János Zsigmond király hada ellen az maga szent Hitét védelmező székely nép." (Léstyán F. 1996. I. 193).

Kálvária (Jézus hágója, Kálvária domb, Keresztút). A somlyói borvízforrástól kezdődően, attól keletre emelkedő domboldal (a Kis-Somlyó nyugati oldala - 834 m), ahol a Keresztút 14 stációja látható, 1868-tól kőkeresztekkel jelölve. Ez a Salvator kápolnához vezető zarándokút, keresztút.

A Kis-Somlyó oldalában és tetején három kápolna látható.

Salvator-kápolna (Silator kápolna). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Kissomlyó tetején, a Somlyó-hegyen (834 m) épült. A Kálvária dombon, a Keresztúton haladva ezt érintjük először. Ez a legrégibb és a legértékesebb somlyói kápolna, a vidékies gótika és a barokk emléke. Építésére hiteles adat nincs. Hunyadi Jánosnak az 1456-os nándorfehérvári győzelme emlékére épült. Főoltára 1679-ben készült Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. Pilutius marinopolisi püspök 1680-ban szentelte föl (Schematismus, 1882. 71). A bővítést Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatta. Ugyanakkor készült a címereikkel díszített dongaboltozat. Szentélye gótikus, boltozott és négyszögletes, hajója deszkamennyezetű, festett kazettákkal, szent remeték és apostolok képeivel. 1800 körül festették a kazetták alakos ábrázolásait és az ötkazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot is (ez a népi bútorfestészet elemeit őrzi). A szentély oltárképe 1879-ből való. A középkorban a kápolnát kőfal övezte. Őre egy remete volt, aki a közeli remetelakban lakott. A Remetelaknak ma is van lakója. A kápolna előtt díszes kőkereszt áll. 1876-ban állították a gyergyóalfalvi hívek az 1567-es Tolvajos-tetői győzelem emlékére. A kápolna oldalában 1734-ből származó felirat olvasható.

Szenvedő Jézus-kápolna (Passio kápolna). A Salvator-kápolnától keletre látható kis fülke a 15-17. században épült. Belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható (térdelő alak 1810-ből). Orbán Balázs szerint (II. 13.) Jézus ostorozásának tiszteletére épült ismeretlen időkben. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A búcsúsok e kápolna közelében gyülekezve figyelik meg a napfelkeltét. Sokak számára ez a búcsú életük legemlékezetesebb eseménye.

(Páduai) Szent Antal-kápolna A körmenetről visszafelé jövet a Kis-Somlyó-hegy déli oldalában láthatjuk. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. 1750-1773 között épült gróf Hallerkői Haller Krisztina költségén. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja. Endes Miklós (1938) szerint Csoboth Antal laikus testvér építette, azon a helyen, ahová a tatárok elől 1661-ben elbújt. Más adat szerint az első kápolnát Márk Jakab testvér építette az 1661-es tatárdúlás után. 1743-tól P. Ambrus Jukundián bevezette a szentbeszédek tartását. A kápolnát 1776. május 7-én Bodor István kanonok ünnepélyesen felszentelte. 1776. május 16-án a VI. Pius pápa által hirdetett jubileumi búcsút itt tartották.

"Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó" - vallják a gyimesi csángók. A fehérbe öltözött gyimesiek (a "fehér keresztalja") azért indultak a csodatevő Szűz Máriához, Babba Máriához, hogy üdvösséget nyerjenek.

A hívők százezreit vonzó pünkösdi körmenet Sarlós Boldogasszony napján van. A pünkösdi szentmisét szombaton a Kis-és Nagy-Somlyó közötti nyeregben tartják, a Salvator kápolnától keletre, ahol 1998-ban felépült a Makovercz Imre építész által tervezett szabadtéri fedett díszoltár.

Csíksomlyó méltán sorolható Európa leghíresebb zarándokhelyei (a magyarországi Máriapócs, a franciaországi Lourdes, a portugáliai Fatima és a lengyelországi Czestochowa) közé.

Más látnivalók Csíksomlyón:

Csíkszék egykori székháza, rezidenciája (vagy stabiliment, azaz a Csík-, Gyergyó- és Kászonszék székháza, ma tüdőszanatórium, kórház. Szék u. 208.) 1825-ben épült U alakú épület. 1841-ben fejezték be. Földszintje boltíves, emelete árkádos. Volt gimnáziumi bentlakás, tanítóképző intézet (1858-ban, P. Simon Jukundián idejében és 1942-ben), múzeum, kórház. A széki hivatalok a megyésítés (1876) után költöztek be Csíkszeredába.

Domokos Pál Péter (1901-1992) tanár, népzene- és néprajzkutató egész alakos szobrát a kegytemplomtól északra (balra), a parkoló közelében állították fel.

A Jakab Antal Tanulmányi Házat 1996 őszén szentelték föl. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas-szervezet 1994-től építtette, külföldi segélyekből. 120 személy részére szállás lehetőség, konferenciaterem, 5 szemináriumi terem, kápolna, konyha, ebédlő (250 személy számára), bár, TV-terem. Rendeltetése. Időszakos összejövetelek, konferenciák, továbbképzők, Venczel József Szociológiai Intézet székháza is. Működteti a Csíksomlyó Tours. Cím: CARITAS - "Jakab Antal" Tanulmányi Ház, 4100. Csíkszereda. Szék u. 147. Tel.: 00-40-66-172-126, 113-452. Tel./Fax. 172-145. E-mail: tanhaz@kabelkon.ro

KALOT-ház (Szék u. 127). A Katolikus Legények Olvasó Társasága (népfőiskola) épülete, 1930-ban épült Kós Károly tervei alapján. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Kaláka népfőiskola 1940-ben alakult meg. Az épületet fedett 1997-ben folyosóval kötötték össze az újabban épült Jakab Antal tanulmányi házzal.

Mikes-kúria (Szék u. 147.) Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Gyermekotthon épülete az egykori római katolikus gimnázium főépülete (Szék u. 214). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A 18. század végén épült, barokk stílusban, majd 1838-ig többször átépítették. A szeminárium 1727-ben Lukács Mihály kozmási esperes vagyonából épült, egyik szárnyát színi előadások tartására képezték ki (1733). Az 1733-ban leégett iskola helyére az új épület 1783-ra készül el. Ebben az iskolában tanult az ágyúöntő Gábor Áron, a kökösi csata tragikus sorsú hőse. 1721 és 1784 közötti időből mintegy 48 misztériumjáték és 28 iskoladráma maradt fenn, amelyek "Csíksomlyói misztériumok" néven váltak ismertté az irodalomtörténetben. Haynald Lajos (1816-1891) Erdély volt katolikus püspöke a csíksomlyói katolikus gimnázium fő támogatója volt. Az új gimnáziumot Római Katolikus Főgimnázium néven 1911-ben Csíkszeredába (az új iskolaépületbe) helyezték át. 1913-ban a Paulai Szent Vincéről Nevezett Irgalmas Testvérek alapították az árvaházat és vezették az elemi iskolát.

Csíksomlyói borvízforrás (somlyai borvíz) A Kissomyló utca végében, a Kis-Somlyó hegy nyugati lábánál fakadó, kő küpüs, "lobogó víz"-ként írta le Benkő Károly (1853. 25).