Kulturális kínálat a megyében

A Lázár-család ősi kastélya

A falu központjától alig 200 méterre látható. Hossza 100, szélessége 75 méter. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása.

A Lázár-kastély pártázatos reneszánsz kastély, a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajléka. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat van (Cristus Maria 1532). A legkorábbi lakótornya 1450-ből való. Három sarokbástyája szabályos négyszög alakú, a negyedik (az északkeleti) hétszögű. Déli falának közepén kiugró emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejáraton juthatunk be a kastély udvarába. A bejárat két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők.

A kastélyt, annak homlokzati részét Lázár István (Lázár András fia), Bethlen Gábor hajdani játszótársa és főembere, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája építette ki, aki az 1596. évi agyagfalvi székely gyűlésen elnökölt. Címere alatt a főbejárattól balra levő bástyán az 1632-es évszám olvasható. Ez építkezés befejezését jelzi. Az udvarban a magas falak mentén romos gazdasági épületek sorakoznak: a konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló.

1590-től 1594-ig ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. 1707-ben a kurucpárti Lázár Ferenc ellen indított megtorló akció során a labancok a kastélyt felégették. Lázár Ferenc a romos kastélyt kijavíttatta. Neki tulajdonították a "nagypalota" (lovagterem) építését, amelyben akkoriban a széki gyűléseket tartották. Halálával lezárult Szárhegy fénykora. 1748-ban egy része újból leégett. Az 1872-es tűzvésznek a kastély is áldozatául esett. A kastélyban megfordult Petru Rareş (1527-1538 között) és Mihnea Vodă román uralkodó (1660) is.

A kastélyt 1967-től csaknem két évtizede lépésről lépésre restaurálják. Elkészült a főépületből a központi épületrész (a galéria), majd az épület hátsó részében levő Lovagterem (Tanácsterem), a Gólyás bástya és restaurálják az Asszonyok házát valamint a Túrós bástyát. A Lovagteremben faragott bútorok, székek (erdélyi nemesi címerekkel díszítve), vaslámpák láthatók. Az eredeti kazettás mennyezetet is visszaállították.

Az udvar közepén levő kis épületben, a kaszatömlöcben a hagyomány szerint a felkelések résztvevőit tartották fogva.

Szárhegy ma a hazai képzőművészet közös műhelyévé vált. A kastélyban ma a megyei múzeum képzőművészeti kiállítása van. A Barátság Képzőművészeti Galéria (festészeti kiállítás) a kastély kapubástyájában, nyolc nagy teremben és a Lovagteremben kapott helyet. Itt mintegy 150 festmény látható. A galéria a hazai képzőművészet utóbbi tíz esztendejének keresztmetszetét nyújtja. Három nemzedék képviselteti magát. Jelentős alkotók: Aurel Ciupe (Sétány c. olajfestménye), Băndărău Nicolae (Harcos c. szobra), Grigore Patrichi (Figura c. alkotása), Gaál András (Kőbánya c. olajfestménye), Liviu Suhar (Farsang c. olajfestménye), Barabás István (A mezőn c. olajfestménye), Balla József (A festő c. olajfestménye), Dumitrescu Mircea (Folyosó színes rajza), Bálint Károly (Ifjúság c. márványszobra). Itt látható Bethlen Gábor szobra is (Ferenc Ernő szobrászművész alkotása).

A Lovagterem feletti 300 négyzetméteres teremben kaptak helyet a grafikai munkák.

Szárhegyen két alkotótábor működik.

A Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 1974-ben alakult meg. Évente, augusztusban szobrászok, festők, grafikusok találkoznak itt a táborban. A 10 rendezvény során több mint 200 jeles művész vett részt, és egy-egy alkotást adományozott a tábornak. 1999-re a 25 éves alkotótáborban közel 1000 képzőművészeti alkotás gyűlt össze. Az alkotótábor intézményes szerepet játszott a Hargita megyei művészeti élet sokszínűségének biztosításában.

A szobortelepen látható alkotások közül kiemelendő Puskás Klára, a tatárokkal küzdő hős székely asszony emlékköve, a Szárhegyi Szfinksz nevű alkotások. A millecentenárium alkalmából 11 kis tujafát ültettek a 11 kiemelkedő magyar személyiség tiszteletére.

A népművészeti alkotótábor (Szépteremtő Kaláka) 1978-ban alakult meg, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása, a kastély méltó berendezési tárgyainak elkészítése. Résztvevői készítették a faragott és festett bútorokat, varrottasokat, szőtteseket, kerámia és kovácsoltvas-munkákat. A Lovagterem reneszánsz stílusú bútorzatát is a népművészek faragták.