Eseménynaptár

Árcsói kerámiavásár

A Korond-patak hídja és a vendégfogadó között tartják 1978 óta minden év augusztus első szombat-vasárnapján az Árcsói kerámiavásárt. A hagyományos kirakóvásár a korondi népművészek és keramikusok nagyszabású bemutatója. A kínálat: fazakak, lábosok, sütő- és főzőedények, kancsók, bokályok, tányérok, csempék, vázák, iparművészeti kerámia és kisplasztika.

Korond neve elválaszthatatlan a kerámiától: a falu Európa egyik legjelentősebb fazekasközpontja. A korondiak szerint "amióta a világ világ, mindig fazakaltak." A fazakasság a középkortól nőtt iparággá. Az első írott forrás erről 1613-ból származik, amikor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat. Később egy rendelet egy mérföldnyi távolságban védi az udvarhelyi mesterembereket - így Korond, Etéd, Küsmöd és Szolokma is szigorított helyzetbe került. 1750-ben gróf Gyulaffy László (1699-1754), Erdély udvari kancellárja és korondi birtokos biztosítja a korondi fazekasakat abban, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthassák termékeiket. A sóvidéki agyagipar elsősorban az emberi létfenntartáshoz szükséges tároló- és főzőedényeket állította elő, a múlt század végéig zömében mázatlan formában. A székely asszonyok szerint "a korondi fazékban fő meg legízletesebben a puliszka. " A fazekasok évszázadokon át versenyképesek voltak a drága és a falusi nép számára elérhetetlen ón vagy vörösréz edényekkel. 1820-ban 50, 1893-ban 145, 1900-ban 367 fazekas gyártotta a mázatlan edényeket (évi 1,2-1,5 millió darabot). A 19. század végén a mázas edények jöttek divatba: az első mázasedényműhelyt Filep Dezső és Katona József létesítette az árcsói fürdő mellett, majd később Parajdra, a gyufagyár helyébe költöztette át. A korondi kerámiák között a 18. századtól fontos helyet foglaltak el a kályhacsempék. 1930 körül két edénygyár is létesült: a Bertalan-Kacsó-féle és a Katona Sándor-féle (összesen 80-120 munkással).

1962-tol fekete kerámiát is előállítanak. 1974-ben 350 m2-es felületen felépült az új kerámiagyár. 1972-ben már 375 korongon készült a kerámia, míg a gyári alkalmazottak száma elérte a 190-at, 1992-ben pedig 872 fazekas dolgozott a faluban. A korondi fazekasok fő termékei: fazék, vajköpülő, vizeskorsó, szűrőedény, lábas, csupor, gyertyatartó, sótartó, dísztányérok (ék, pávaszem, sakktábla, fenyőág, gyopár, forgókazetta, életfa, rács, kapuzábés, tulipános, félnapos, páva, krizantém, cserelapis, zsinóros díszítéssel). A korondi kerámiát számos országba exportálják. Ma is helytálló Incze Lajos (1939) megállapítása: "Nincs az országban olyan jelentős kirakó vásár, amelyen a korondi edényest ne lehetne megtalálni, átvette a borvizes székely örökségét: az országutat".