Eseménynaptár

Tánctábor Gyimesben

A gyimesi tánctábor ötlete egy baráti beszélgetés közben született meg 1991-ben. András Mihály és András Irén, Bodó-Bán János és Bodó-Bán Enikő, László Csaba és László Lujza valamint Szalay Zoltán és Antal Rozália voltak az úttörő csapat, akikhez első perctől kezdve társultak a gyimesközéploki kultúrigazgató Mihók György és Nagy Imre polgármester, akik mindvégig segítették a csapat munkáját, ők lévén a legjobb ismerői a helyi körülményeknek. Az 1992-es első táborban még csak néptáncot tanítottak, illetve népdalokat közös éneklés keretén belül. A második tábortól kezdve már hangszeres népzenét is, később, az ötödik táborban bevezették azt a fajta népdaloktatást, melyre kimondottan népdalénekesek jelentkezhettek. Ez utóbbit tudomásunk szerint elsőként kezdeményezték az évek során megsokasodó erdélyi tánctáborok között.

Később már minden ismert hagyományőrző zenészt igyekeztek bevonni a tábori tevékenységbe. Eleinte két csoportra osztották a résztvevőket: kezdő és haladó táncosokra. A harmadik tábortól kezdve a kezdők is két csoportot alkottak: külön foglalkoztak azokkal, akik gyimesi, illetve külön azokkal, akik felcsíki táncokat akartak tanulni. Az utóbbi időben külön gyerekeknek is tanítanak táncot, illetve gyerekjátékokat. Idővel bevezették a kézműves foglalkozást, mint alternatív programot. A helyi (gyimesi és felcsíki) hagyományokon kívül - szövés, varrás, hímzés, tojásírás, fafaragás, bútorfestés, - nemezelést, babakészítést is tanítanak. Az esti táncházakban adatközlő táncosok lépnek fel, velük együtt szórakozhatnak a résztvevők. A táncoktatások alatt, valamint a táncházakban adatközlő zenészek (is) muzsikálnak. A népzene-, illetve népdaloktatásba rendszeresen bevonják a hagyományőrző zenészeket és énekeseket. A kézműves foglalkozások egy részét ugyancsak adatközlő asszonyok vezetik.

A tábor két hagyományőrző vidékre összpontosít: Gyimesre és Felcsíkra. Az évek során sor került az eleinte csak Csíkszentdomokosra szorítkozó felcsíki anyag kibővítésére, ezáltal hol a szentdomokosi anyagot, hol pedig a csíkjenőfalvi és csíkkarcfalvi táncokat, népdalokat tanítják. Effajta megkülönböztetés a gyimesi táncokon belül is van. Általában a Gyimesközéplokhoz tartozó sötétpataki anyagot tanítják, de olyan év is volt, amikor a Gyimesbükkre és Nagygyimesre jellemző táncok és énekek kerültek előtérbe.

A táncházzenekarok megfogadásánál elsőrendű szempont a jó hangulat biztosítása. Egy idő után híre ment a gyimesi táborok táncházainak, olyannyira, hogy sokan, akik már jól tudják ezeket a táncokat, csak a táncházak miatt (vagy csak a táncházakba) jönnek el. Minden táncházban adatközlő táncosok és énekesek is meg vannak hívva, hogy a résztvevők lássák és hallják "eredetiben" is a megtanultakat. A táborok végére szervezett záró gálaelőadáson pedig hagyományőrző tánccsoportok, zenészek és énekesek lépnek fel. Mindezen alkalmak ingyenes lehetőséget nyújtanak a gyűjtésre, főleg olyan résztvevők számára, akik később, otthon is folytatni akarják a táborban elkezdett munkát. Továbbá egyéb szórakoztató programokat is kínálnak a résztvevőknek, mint például tánc- és népdalversenyek, tréfás vetélkedők, tábortüzek, kirándulások, gyógynövénygyűjtő túrák stb.

Délutáni előadások szolgálják az ismeretek gyarapítását, vannak a tábor jellegéhez egészen közel álló néptánc vagy népzenei témájú előadások, de volt szó népszokásokról, népmesékről, népviseletről, kézművességről, népi gyógyászatról, néphitről, rovásírásról és sok más témáról, el egészen a török-magyar rokonságig. Olyan neves, nemzetközi hírnévnek örvendő személyiségek tartottak előadásokat, mint dr. Andrásfalvi Bertalan egyetemi tanár, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, Beder Tibor tanár, Berecz András népi előadóművész, Csókos Varga Györgyi néprajzkutató, Haszmann Pál népi kézműves, Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Kardalus János néprajzkutató, Kóka Rozália népi előadóművész, Kovács András táltos, Könczei Csilla néptánckutató, dr. Kürti László egyetemi tanár, dr. Lázár Katalin népzenekutató, Pálfalvi Pál etnobotanikus, dr. Szenik Ilona népzenekutató, Tőkés László református püspök és még sokan mások.

A 2000 évtől a tábor szervezését az eredeti szervezőktől a helyi polgármesteri hivatal vette át.