Udvarhelyszék

Énlaka (Inlăceni)

Az egykori Udvarhelyszék, a mai Hargita megye egyik legérdekesebb települése. Számos építészeti- és művelődéstörténeti értéket tud fölmutatni. Haladó hagyományai ma is elevenen élnek a helybeliek tudatában. Népi építészete számos archaikus formát mutat. A kis falu régészeti és epigráfiai értékeit a múlt századtól kezdve alaposan kutatták. Kulturális Világörökségünk részeként történő javaslattétele 1993-ban megtörtént. Énlaka egyedi értékű településformát tud fölmutatni.

Az idegenforgalom fő vonzerejét e kis dombvidéki faluban a kultúr- és agrártörténeti emlékek, a műemlék-jellegű épületek, lakóházak alkotják. Turisztikai értékeinél fogva a falusi turizmus jelentős központját lehetne itt létrehozni. Ha a firtosváraljai útról közelítünk Énlaka felé, azonnal szembetűnik a "festői rendetlenségben " szétszórt, girbe-görbe utcák szövedéke, a le- és felfutó útvonalak, dűlőutak sokasága, a szabálytalan birtoktestek sokasága, a beépítés egyenetlensége, sőt rendezetlensége. Ma az erdőgazdasági tájban főleg az erdő rekreációs és környezetvédelmi funkcióinak összehangolása indokolt, míg a települési tájban Énlaka belterületének, sajátos településszerkezetének, az ősi településrészek (a tízesek) megőrzése lenne elsődleges feladat. A hagyományosan gazdálkodó falu teljes életvitele a zöld-ökoturizmus kedvelőinek mutat maradandó értékeket.

Unitárius templom

Énlaka központjában, a Templom mezeje területén emelkedik (655 m magasságban) az építészeti emlékként, 3272-es számmal nyilvántartott, kőfallal kerített templom. A Keresztúrszéki unitárius vidék egyik legjelentősebb műemléktemploma. Énlaka egyik kultikus építészeti ékessége. Valószínűsíthető, hogy a templom építésénél a küsmödi templom építői dolgoztak.

Településföldrajzi séta a faluban

Énlaka ősi székely település. Belsősége (belterülete) déliesen üli meg a falu határát. A belterület alakja, belső szerveződése a településalkotó elemek sajátos ötvöződése következtében sajátosan alakult. A belterület észak-déli tengelye mintegy 750 méter, míg a hosszabbik, kelet-nyugati tengelye közel 1,5 km hosszú. A középkori faluszerkezetre utaló utcahálózat, a szabálytalan és különböző méretű telkek beépítése, a változatos vonalvezetésű, lejtős utcák és kis "szorosok" együttesen alkotják a falu sajátos belső hangulatát, melyet látványos képpé formálnak a népi építészet értékes alkotásai.

A falu településszerkezete jól tagolt és természetesen illeszkedik a kistáji adottságokhoz. A hármasosztatú székely parasztházak, a gazdasági épületekkel együtt a kacskaringós utcák mentén húzódnak. Énlaka azon szabad székely települések közé tartozik, amely évszázados részleteket őrzött meg az utókor számára. A mai településkép kialakulásában döntő szerepe volt a paraszti gazdálkodásnak, a birtokviszonyoknak, a tízesrendszernek (a megtelepedés sajátos tényének) és a demogrográfiai tényezőknek. A falu mai formájában a laza-halmazos településszerkezetet tárja elénk. Alaprajzában, szerkezetében és külső képében hűen őrzi a székely faluközösség belső hagyományait, Ebben kedvezett a belső elzártság, a közlekedési utak rossz állapota. A halmazfalu kép kialakításában a vezető szerepe a tizesutcáknak volt.