A Csíki medence

Csíkborzsova (Bârzava)

Csíkszépvíz községhez tartozó falu. A 12A főút kikerüli. Csíkszentmiklós és Delne közt terül el, 760-770 m tszf. magasságban, a "Csicsói-hegy"-nek nevezett magaslat és a Nagymező érintkezése közelében. Megközelíthető a csíkdelnei elágazótól és a Szent János kápolna felől (2 km), illetve fennebb az autóbusz megállóból (500 méter). Csíkszeredától 11 km-re fekszik. Neve a "borzava" szláv szóból ered: a "bor" fenyőt jelent, a "zava" településfélét. Más vélemény szerint a bor szócska savanyút jelent. Ugyancsak más vélemény szerint jelentése lehet "a Bors birtoka, Bozse" (Pál-Antal Sándor, 1992). Orbán Balázs is savanyú vizeiről emlékezik meg. Északi határát a Szépvíz-pataka szeli át.

A hagyomány szerint a falu népe három bővizű kút köré települt: az Erőssek-, a Baloghok kútja és a Csorgó kút köré. Délre a 712 m magas Csicsói hegy nevű dombhát emelkedik. A falu határában dolomitot bányásznak.

Római katolikus kápolna. A Kápolna-kertben az első fakápolnát az Egri család építtette 1792-ben, majd a hívek egy új kőkápolnát emeltek 1794-1821 között. Tornya 1841-42-ben épült. Pál-Antal Sándor történész a kápolna körüli régészeti ásatások végzését javasolta. Modern temploma 1940-1950 között épült. Mindvégig Csíkszentmiklós filiája.

Egykori csíkborzsovai fürdő. Egy kis fenyves erdő közepén feküdt, 2,5 km-re keletre a falutól. A patak melletti, záptojás szagú, kénhidrogénes vizet fürdőnek hasznosították (összásvánanyag-tartalma: 1.331,02 mg/liter). A hegyoldalban levő köpűbe foglalt borvizet ivásra használták. Vizét a múlt század ötvenes éveiben a köszvény, rüh és más bőrbetegségek ellen javallták (Benkő Károly, 1953). Az 1896-ban épült, a hűléses betegek által közkedvelt borvízfürdő a századfordulót követően tönkrement. Borvízkútjának vize ma is iható.