A Csíki medence

Csíkdánfalva (Dăneşti)

Csíkszeredától északra, tőle 21 km-re terül el, az Olt lapályán, a 12-es országút mentén. A Felcsíki-medence középső részét üli meg,612 m tszf. magasságban. Madarassal, Jenőfalvával és Csíkszenttamással együtt Csík-Nagyboldogasszonfalvához (Karcfalva) tartozott. 1923-ban vált el tőle. A települést a vasút is átszeli.

Keletről a Csíki-havasok, nyugatról az Északi-Hargita hegyvonulata övezi. Természeti kincsei: vasérc, higanyérc, kaolin, cinóber, ásványvizek. Vasbányája a Bánya nevű (Sásaszó területén) helyen volt.

A fekete kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapotszőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. Dugás nevezetű gyógyfürdője a népies vízgyógyászat szolgálatában áll. Híres volt vaskőveiről és vasverető-hámoráról (1591-1779 között). Ezenkívül famegmunkálással (dránica-készítés) és állattenyésztéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1996. január 1-én Dánfalva község lakossága (tehát Madarassal együtt) 4.518 fő volt.

Római katolikus templom Neogótikus templomát 1935. december 8-án szentelték föl. Titulusa Szeplőtelen fogantatás. Vörös dísztégla falai, a főbejárat fölötti rozetta érdekes látványt nyújt. Érdekes, hogy oltára nyugat felé néz. A templom közelében található Erzsébet királyné (1889. szeptember 10-én gyilkolták meg) tiszteletére felállított emlékmű.

Fekete kerámia üzem a falu központjában, az országúttól jobbra látható. Az agyagot a keleti határrészen, a Sásaszó és a Bánya nevű helyeken és a 2 km-re fekvő Olt hegyéről, termelik ki. 1895-ben 20 hivatásos fazekast írtak össze. Dísztányérokat, bokályokat, csempéket készítettek. 1952-ig 24 család foglalkozott fazekassággal, főleg fekete kerámia-termékek készítésével. Sántha Imre "Csíkdánfalvi fazekasság" c. munkája (1974) e kismesterség alapos leírását nyújtja.