A Csíki medence

Csíkkarcfalva (Cârţa)

Hosszú időn át Felcsík központjának számított, egy időben járásszékhely is volt. Csíkjenőfalvával, Csíkdánfalvával (Oltfalvával) és Csíkmadarassal az egykori Csíknagyboldogasszony egyházközséget képezte, melyből a két utóbbi falu azóta önállósodott. Közigazgatásilag Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva és Csíkszenttamás képez egy községet, melynek lakossága 1992-ben 5.785 fő volt (20 román és 29 cigány kivételével mind magyarok). A községközpont, Csíkkarcfalva 1.291 lakost számlál. A karcfalvi római katolikus erődtemplom elsőrendű látnivaló: ha erre utazunk, feltétlenül tekintsük meg.

Csíkszeredától 23 km-re fekszik. A 12-es országútról Dánfalva északi részén, a vasúti sorompónál kell balra kanyarodni, ahol a 125-ös megyei út mentén, ahol hengerelt úton egymás után megtekinthető a négy összenőtt felcsíki település: Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva, Csíkszenttamás és Csíkszentdomokos. Érdekes módon a megyei út neve a fenti falvakban a "Fő út" nevet viseli. Csíkkarcfalvának vasúti megállója van. Határába olvadt a 17. században tatároktól elpusztított Ábránfalva és Tótfalva területe.

Felcsík viszonylag teres helyén fekszik a Magyaros-tető (782 m) aljában. Tagja volt a felcsíki "Hatfalu havasának" nevezett havasi birtokközösségnek. A Várbükke nevű helyen régi vár nyomait véli a hagyomány. Vasköveiről is tudnak a lakosok. Kissánca fűrésztelepet mint egyéb lakott helyet 1898-ban felvették a Helységnévtárba.

Csíkkarcfalva nevezetességei

Római katolikus vártemplom Felcsík legjelentősebb és legszebb erődtemploma, Csíkkarcfalva és Csíkjenőfalva közös temploma. Az erődtemplom egy szikladombon látható (735 m). Nagyboldogasszony tiszteletére épült a 15. században, gótikus stílusban. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró. Korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett. A kaputorony (harangtorony) és a várfalak építése a 15-16. század fordulójára tehető. 1796-ban új hajót építenek és csak a szentély marad meg eredeti gótikus stílusában.

A torony zömök, eredetileg két emeletes volt. Mindvégig a várfal szerves része. Mai külseje barokk és 1720-ból való, ekkor magasították. Tulajdonképpen az eredeti gótikus tornyot veszi körül. A várfal szerves részeként az őrtorony szerepét töltötte be. Az erődtemplom udvarára a lőréses pajzsfallal ellátott kaputorony alatt jutunk be.

A várfalak védőfolyosójának kialakítása egyedülálló a Székelyföldön. A várfal lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellátott, tág kilövési szögekkel. Orbán Balázs a vár nyugati oldalán egy második védelmi gyűrű maradványait is látta.

A kehely alakú, művészi kidolgozású késő gótikus keresztelőkút a 15. század második felében készült. Az 1958. évi javítás során napfényre került a régi, leszelt ívű, kőbélletes gótikus sekrestyeajtó kőkerete, amely most az összképet emeli. A hajdani átépítésről Némethy József kanonok 1802-ben számol be Aranka Györgynek, felsorakoztatva a talált tárgyakat is.

A gótikus szentély 1444 körül épülhetett, ez a templom legrégibb része. Az egyik gyámkő egy szakállas, bajusztalan, befont hajú férfifejet ábrázol, kerek kalappal (francia stílusú faragásnak tűnik).

A templom körül több régi sírkő látható. A templomhoz vezető déli oldalon szép barokk Mária szobor áll. A templom északi oldalát a millenniumkor ültetett fenyves övezi. A templomvár egyike a legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek. Az egyházközség értékei: két aranyozott ezüstkehely (1540-ből és 1750-ből), egy gótikus szentségmutató. A hagyomány szerint az egyik kehely Báthori Endre bíborosé lehetett, akit a közeli szentdomokosi erdőben gyilkoltak meg; ez azóta Gyulafehérvárra került.

Csíkjenőfalva (Ineu)

Csíkszeredától 24 km-re települt. Tagja volt a felcsíki "Hatfalu havasának" nevezett havasi birtokközösségnek. Délen Csíkkarcfalvával, északon Csíkszenttamással nőtt össze. Közigazgatásilag Csíkkarcfalvához tartozik. 1992-ben 1724 lakosa volt, 3 kivételével mind magyarok. Külön temploma nem volt. Lakói Nagyboldogasszony templomához tartoztak és tartoznak ma is. A középkortól mindmáig tiszta katolikus falu.

A faluban néhány régi ház és gazdasági épület tekinthető meg. Az 1874-ből való parasztházat Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Vaskéstövi borvíz. A Lok-patak Hámor melléke nevű ágában, 805 m magasan található borvízforrás. A forrás mellet haladt át a régi gyergyói országút.

Csíkszenttamás (Tomeşti)

A Csíkjenőfalva és Csíkszentdomokos közé eső falut a hagyományőrző csíki falvak között tartják számon. Lakossága 1992-ben 2.770 fő volt, 4 személy kivételével mind magyarok. 1725-ben vált el Csíkszentdomokostól.

Csíkszeredától 26 km-re fekszik, a 125-ös megyei út mentén. Alsó és felső szomszédjával is szorosan összenőtt.

Csonkatorony Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Csíkszenttamás érdekes építészeti emléke. A Nagyhegy (948 m) irányából egy délkeletre nyúló magas dombháton, a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 m magasságban áll a 11 m magas torony, a falu középkori templomának maradványa. A falutól északnyugatra, tőle egy kilométerre fekszik. Csupán az északnyugati támasztópillére, a délnyugatinak pedig csak egy része maradt meg. Falvastagsága közel egyméteres. Legfelül két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettőből csupán töredékek láthatók. A templomot várfal övezte. A Pusztatemplom körüli cinterem még a templom lebontása után is sokáig temetőül szolgált.

A mai római katolikus templom 1776-78 között készült el. Az új templomba átmentették a "fejedelmien szép Madonnát" is, ami a 15. század derekán készült (Balogh J. 128). Ma a "Csíkszenttamási Madonna" néven ismeretes. A csíksomlyóival egy műhelyből való. A Madonna-szobor jelenleg, több rétegben durván átfestve, egy kora barokk, 17. századi oltár fülkéjében van elhelyezve az északi bejárattal szembeni kápolnában. A Madonna-szobor a 15. század harmadik negyedében keletkezetett (Mihály Ferenc, 1998. 111).

A falutól nyugatra eső dombon a Sándor család Szent Anna-kápolnája áll, kriptával. 1861-ben építették újjá.

A faluban figyelemre érdemes még a Sándor-ház (673. szám). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.