A Csíki medence

Csíkkozmás (Cozmeni)

Csíkszeredától 22, Tusnádfürdőtől 10, Csíkszentmártontól 4 km-re települt. A falutól déli irányba haladva, a 2-es községi úton Lázárfalva közelíthető meg (5 km). A falu központjából ágazik el a 11B országút a Kászoni-medence felé.

A falu Nyerges alatti tízesében több borvízforrás buzog fel. Konyhasós forrását Sószék-nek nevezik.

Falutörvényéről (1608) volt híres. 1992-ben a falu lakossága 1.403 fő volt, melyből 5 román kivételével mind magyarok voltak.

Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A 17. században, 1653-1670 között épült. A templomot lőréses támfal övezi, 1720-ban elhelyezett táblával (az alcsíki 1719-es pestis áldozatainak adataival: pestisben elhaltak 11.324-en, életbe maradtak 14.562-en, csak Kozmáson elhaltak 826-on, életben maradtak 1.124-en). Ez a fal nem védhette meg Ali basa tatárjainak ostromától: felégették. Itt volt a falu régi temetője is.

A 13. században, de legkésőbb a pápai tizedjegyzék éveiben a mai templom helyén román kori templom állott. A gótikus korban teljesen átépítik.

A mai templomhajó barokk boltozatú és átalakítású. Kereszthajója 1781-ben épült (barokk), az ajtókeretek 15. századiak. A déli ajtója is gótikus jellegű. Román kori emléket mentett meg: egy falba épített szenteltvíztartót. A templom keresztelőkútja is román kori (Köpeczi Sebestyén József 1929).

Az északi fal áttörésével 1761-ben építik a hajóhoz a Nepomuki Szent János-kápolnát. 1990-ben, a földrengés nyomán freskórészlet került elő. A templomot a két keleti paptestvér Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelték. A 16. század első éveiben keletkezhetett a csíkkozmási táblakép. A táblaképen a szentimrei táblaképek hatása érezhető a mellékfigurák arcvonásainak kialakításánál (Mihály Ferenc, 1998. 112).

A torony az első emeletig középkori (15. századi), bejárata csúcsíves. 1771-1772-ben magasították. A mostani barokk harangház ablakai is csúcsívesek voltak. Régi harangját 1690-ben Thököli tatárjai vitték el. Egyik harangja a kézdivásárhelyi református templomban kötött ki (Endes M., 145. Orbán B. II. 45. Schematismus, 1882. 60).

A papilakot és Szőcs Lajos faházát (202. szám alatt, 1882-ben épült) Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke szintén műemléképületként tartja nyilván.

A templomkertben lévő barokk kőkereszt 1710-ből való. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepel.

  • Nyerges-tetői gyalogtúra
  • Gyalogtúra a Pap-hegyre