A Csíki medence

Csíkménaság (Armăşeni)

Csíkszeredától 25 km-re, a 12-es főúttól 12 km-re terül el, a 123C országút mentén, 822 m magasságban. E falu őrzi a legkeletibb Árpádház-kori kultikus emlékünket. Lakossága 1992-ben 726 fő volt, mind magyarok. Ménaságújfaluból a 123C megyei út mentén közelíthető meg. Fitód felől a 123-as megyei úton érhető el.

Északkeleti részében, a Vigaszó helyen borvízfürdőt említ Benkő Károly (1853. 8). Gyógyhatását korán felismerték. A hagyomány szerint az Aranyásás-patakában régebb aranyat ástak.

Ménasági-Nyilénk és Kostelek-hegyről délre, Csík határvonalán hosszan húzódik Kostelek (Coşnea) falu, a Szulica-patak völgyében. Egysoros, vízparti, utcás csángó magyar település. Magukat katolikusoknak nevezik. (Vákár Tibor, 1988. 172).

Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Az erődtemplom románkori alapokra épült a 15. században késő gótikus stílusban. Mindezt ablakmértművei, ajtómaradványai és támpillérfedőlapjai igazolják (Köpeczi S. József). Kőkerítéssel védett. A templomra utaló első okleveles adat 1583-ból való, amikor katolikus papja van. A templom ennél sokkal korábbi. Többen Árpád-korinak (a 13. század első feléből) vélik. Ma ez a templom Alcsík legértékesebb kultikus műemlékei közé tartozik. A templom legrégebbi darabja a sekrestye falában megőrzött román kori rózsaablak (Entz Géza, 1943. 218). Ez egy korábbi, 11-13. századi templomocska ablakrózsája lehetett (Köpeczi S. József, 1929). Ugyancsak az első építési kor maradványai a román kori rózsaablakok, melyek formájukkal egyedülállóak (Entz G. 1943. 218). A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke. A templom külön ékessége a bordák közötti falfestmények. Ezek a gótikus korban készültek, de későbbi átfestéssel, amit a hajó festett deszkamennyezetén az 1455-ös évszám jelez.

Az 1543-ban készített szárnyas oltárát 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. A táblaképek valószínűleg korábban, az 1520-as években készülhettek Dürer metszetek nyomán. (Mihály Ferenc, 1998. 112). A főoltár jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

A templom hajóját 1655-ben barokk stílusban átépítik, a barokk oldalcsarnokot pedig 1858-ban építették. A középkori freskók 1651-ben készültek, majd 1928-ban átfestették.

A 16. században készült Mária szobor a csíksomlyói faragó-iskolából került ki, nagyon hasonlít a csíkszenttamási Madonnához. A szobor a templom padlásáról került elő az 1940-es években, Szervátiusz Jenő találta meg, miközben az 1665-ös festett kazettás mennyezetet kereste (Nagy Béla, 1941 és Mihály Ferenc, 1998. 111). A szobrot jelenleg a plébánián őrzik. 120 cm magas és a 15. század harmadik negyedében készülhetett (Balogh J. 1943).

A torony 1836-ban épült. Bejárója csúcsíves kőkeretű, a többi új. Egyik harangját 1542-ben öntötték, a másik 1604-ből való (ezt 1835-ben újraöntötték).

Adorján-ház (Adorján-kúria, 431. sz.). A lófő székely udvarháza a népi építkezés szép tárgyi emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Kétosztatú székely házban két kamra húzódik meg. Boltíves pincéjébe két lejárat vezet. Érdekes a mennyezet építészeti megoldása (minden második gerenda magasabban áll, a padlásdeszkák pedig fenyőágasan helyezkednek el, és léccel vannak összeillesztve). Mindkét házban az építéssel kapcsolatos feliratos gerenda van: 1791-ből és 1835-ből. Tulajdonosai voltak: Adorján Imre, Adorján Elek és Adorján Ignác. A telekhez tartozó székelykaput 1828-ban állították. A faluban sétálva több érdekes székely porta figyelhető meg.

Szervátiusz Jenő szobra (A sebesült katona) a templomkert déli bejáratánál áll és az első világháború hőseinek emlékét idézi. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepel.

Ménaságújfalu (Armăşenii Noi)

A Fiság és a Taploca-patak találkozásánál települt, 775-800 m magasságban. A 123C megyei út mentén közelíthető meg.

Ménaságújfalusi édesanyák és asszonyok 1707. október 8-án bátor papjukkal, Fritz Bálinttal az élen nyílt harcban legyőzték a rájuk törő labancokat. Néhány hónap múlva Akton és Graven labanc ezredesek büntető seregeket küldtek a csíkiak megleckéztetésére. A mártírok emlékére a Pósa-hegyen szép kápolnát emeltek.

Potyond (Potiond)

Csíkménaságtól északnyugatra terül el. Csíkszeredától 26 km-re települt. A Fiság felső völgyének végfaluja, tulajdonképpen Ménaság egyik tízese. A Pottyond névírással is találkozhatunk (ezen a néven törzskönyvezték a századfordulón). Lakóinak száma 1992-ben 267 fő volt, 2 román kivételével mind magyarok. Ménaság szerves részének számit, azaz annak Potyond nevű tízese. Borlokát a hagyomány szerint 1705-ben Graven labancai égették föl. Közelében borvízforrás tör fel. A központ a Bükkfalva nevet viseli. Tőle északra a Lázárfalva terül el. A tízes vagyonát (erdő, legelő) a közgyűlés által választott tízesbíró, jegyző és vicebíró intézte. Egykoriban az iskola Haranglábnál volt, ma elemi iskolája van a 151 házszámból álló falunak.

A falu északi részén a 19. században épült római katolikus kápolna látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Az Erdély Amál faháza (183. szám) a 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez a ház műemléképületként szerepel.