A Csíki medence

Csíkpálfalva (Păuleni-Ciuc)

Közép-Csíki-medence keleti peremén terül el, Csíksomlyótól északra, az Aracs- és Nyír-patak völgyében, mintegy 740 m tszf. magasságban, Csíkszeredától a távolság 5 km. A Remete-patak jobb oldalán emelkedik a Várdomb (a Cserehomlokon, bronzkori leletekkel).

1989 december végéig Csíkszereda municípium peremközségeként szerepelt. Mint községközpont még két falut irányít: Csíkdelnét és Csíkcsomortánt. Hegylábi település. A község lakossága 1996 január 1-én 1.666 fő volt. 1984-ben 625 lakást számláltak. A községben élénk háziipari tevékenység bontakozott ki. Itt szövik a híres csíki festékes gyapjúszőnyegeket.

Római katolikus templom A régi kápolna (1843-ban épült, majd leégett) helyébe épült, 1949-ben szentelték fel Szent Pál megtérésének tiszteletére. A régi kápolnából az oltárt mentették meg. A kis kápolna ékessége volt az Árpádház-kori kő szenteltvíztartó is, melynek hengerded medencéje vésett háromszögekkel díszített (Köpeczi S. József, 1929). Delne filiája volt és a hívek a Szent János-templomba jártak, míg nem volt kápolnájuk. Mindvégig tiszta katolikus falu.

Más látnivalók: Bakó Ferenc fakapuja (40. sz.). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemlékként tartja nyilván. A hősök emlékoszlopa a művelődési otthon előtt áll, a 33 pálfalvi hős nevével. Ferenc István csíksomlyói lakos alkotása (1942).

Csíkdelne (Delniţa)

Két irányból közelíthető meg: Csíkszereda - Csíksomlyó - Csíkpálfalva (7 km), valamint Csíkszereda - Csíktaploca vonalán a 12A országút mentén (8 km). Az országútról két "bejárója" van: Alsó-bémenő (a Kápolna utcán át a templomhoz) és a Felső-bémenő (az Ambrus utcán át Felszegbe). A Borzsova- és a Delne- vagy Nagy-patak völgyében fekszik. Árpád-kori település.

Római katolikus Szent János kápolna Egész Székelyföld egyik legérdekesebb egyházi műemléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A templom 1450-1500 között épült, késő-gótikus stílusban, csúcsíves mennyezettel. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz. Kör alakú kőfal övezi, melyet 12 kőtámpillér támaszt. Tornyát két magas támpillér támasztja, a templom 80 cm vastag falát pedig faragot kövekből rakott karcsú pillérek erősítik. Keskeny, csúcsíves világítórései vannak, felül négy nagy csúcsíves nyílással. A templom hossza 30 m, a torony magassága szintén 30 m. Fából faragott szárnyas oltára 1675-ből való. Keresztelő Szent János, karácsonyi és pünkösdi, valamint húsvéti ünnepkör képei láthatók. A hajó hálóboltozatát 1613-ban festett, magyaros kazettás deszka-mennyezettel helyettesítették. A reneszánsz stílben festett 104 kazettája, annak virágdíszei (szegfű, rózsa, tulipán, búzavirág) érdekes látványban részesíti a látogatót. A templomot utoljára 1970-ben restaurálták. Különleges értéket képvisel a templom előtt látható faragott kőkereszt is. A templom művészettörténeti értékeinek feltárásában Vámszer Géza művészettörténész külön tanulmányt szentelt a műemléktemplomnak. A zömök torony minden ablaka csúcsíves. Orgonája 1834-ből való.

Delnén, a falu szélén, egy kis kápolna áll. Ez ma a falu rendszeresen használt temploma. A 15. században épült (Endes, 72., 338. és Léstyán F. I. 1996. 183).

Csíkcsomortán (Şoimeni)

Csíkpálfalvától és Csobotfalvától keletre, a Csíki-havasok lábánál terül el. Hegyaljai település. Kapcsolatai főleg Csobotfalvával voltak erősek. Tőle az 1700-as évek második felében vált külön. Csobotfalvától az 5-ös, Csíkpálfalvától pedig a 4-es községi úton közelíthető meg. Csíkszeredától 7 km-re van. Borvízforrása (az Aracs-pataka fejében) és kénes ásványvízforrása (Büdösvíz) van. Lakosait 1661-ben a tatárok az Aracs-pataka mellett, a déli határrészben gyilkolták le. Egy fakereszt sokáig hirdette ezt az eseményt (Benkő Károly, 1853. 75 -76).

Az Aracs és a Remete völgyek találkozásánál települt, fenyőerdőkkel koszorúzva (Várdombalja területén). Határában emelkedik az ún. Negyedfélmegye havasa. A negyedfélmegye havasának 1/7-ét bírta a múlt század ötvenes éveiben. A tulajdonos községek a havas használatának rendjét az 1620-as években fogalmazták meg. Peres ügyekben a havasbírákhoz fordultak.

Haranglába lajtorja alakú. A huszadik fokán felül helyezték el a harangot. Temploma 1990-ig nem volt, s így Csobotfalvával, Taplocával együtt fíliái voltak Várdotfalvának, Szent Péter egyházmegye nevezete alatt.