A Csíki medence

Csíkrákos (Racu)

Az Olt folyó mellett települt, a Bogáti-szoros közelében (a Bogát és a Csere domb között), 786 m tszf. magasságban, a 12-es országút mentén, 11 km-re Csíkszeredától. A központtól keletre (jobbra) ágazik el a 124-es megyei út (a templom utca), amely Göröcsfalva, Csíkvacsárcsi és Csíkszentmihály felé teremt kapcsolatot. 1992-ben lakóinak száma 1.164 fő volt, 6 kivételével magyarok.

A geomorfológusok az Oltbogáti-szorosnál (szűkületnél) vonják meg Fel- és Középcsík határát, ez csak természetföldrajzi határ, mivel a közigazgatási beosztásban Középcsíkot is Felcsíkhoz számították. A falu nyugati határában emelkedik a Rákosi-Hargita (1758 m). A Bogát- és a Csere-domb között a Kőd-tető (845 m) szűkíti össze az Olt völgyét. Rákos északi határát, az országút mentén Sósmezőnek nevezik.

Római katolikus vártemploma a göröcsfalvi határban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Csíkszék egyik legrégibb, Árpád-kori eredetű műemléke. A Kőd-hegy déli lábánál látható. Védművekkel (lőréses, bástyás fal) ellátott banderiális templom. 1574-ben kibővítették, 1758-tól a mai alakjában áll.

A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 m magas torony, melyet vörös-barnára festett zodiákus jegyek díszítenek. A jelek a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek. Ilyen jellegű falfestmény sehol sem található az országban. A templom falának három oldalát emeletenként egy-egy magas lőrés töri át, felfelé haladva ezek magassága csökken. A lőréseket és a felső félköríves ablakokat vörös szegély, helyenként leveles, liliomos motívum díszíti. A déli, nyugati és északi falon emberi alakok, állatok, csillagok rajzolata ismerhető fel.

A kórusfeljáró mennyezetén és a karzaton az eredeti kazettás mennyezet darabjait láthatjuk. A freskók melletti oltárok fafaragványai 1692-ből valók. Losteiner és a monda szerint egyik nagyhírű és csodatételeiben a somlyóival vetekedő Mária-szobor is volt a templomban, melyet Székely Mózes katonái 1602-ben tűzre dobtak, de a keresztfák szögei kiugrottak a tűzből és kiégették a templom-dúlók szemét (Pál-Antal Sándor, 1992).

A templomot lőréses bástyafal vette körül. A védőfal keleti szakaszán két fordított kulcslyuk alakú lőrés van. A templom cintermében Zöld Péter (1727-1795) plébános emlékműve látható. Ferencz Ernő szobrász alkotása (1980).

Cserei-kúria a Templom utcában, a Rákos-patak közelében. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. 1667-1674 között épült nemesi ház volt. Egyszerű fatornácos kőház, egykéményes székely-kúria, freskókkal díszített falakkal. Ebben a házban született 1668. október 31-én Cserei Mihály (1667-1756), jeles történész és emlékíró. 1695-ben Teleki Mihály szolgálatába állott és számos csatájában részt vett. Emlékírói tevékenységét Brassóban kezdte, irodalmi értékű munkájában, a "Nagyajtai Cserei Mihály Históriájában" az 1661-1711 közötti eseményekkel foglalkozik.

Az Oltbogáti-fürdő Hat kádas, szerény vízhozamú, melegített borvízfürdő. Az Olt jobb partján, a bogáthegyi kápolna közelében épült, mintegy 700 m magasságban. Csak nyáron működik. Meleg forrásait Benkő Károly is említi 1853-ban. A második borvízforrás vizét ivóvízként hasznosítják.

Bogáthegyi-kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Az Olt jobb partja fölé magasodó 787 m magas dombon a régészeti kutatások bronzkori, Latene-kori és középkori település nyomait tárták föl. A helybeliek úgy tudják, hogy a középkorban vár állt itt. A vár eredetét a 15. századra teszik. A templom pusztulása után épült a göröcsfalvi templom. Ezek pusztulása után 1725-ben fából építettek (bár lett volna elegendő kő) kápolnát a hegyre. A búcsút Szent Jakab napján (május elsején) tartják. A kápolna elől szép kilátás nyílik Felcsík falvaira. A domb oldalában jól kivehetők a kemény kőzeteket borító egykori agroteraszok nyomai.

A legrégebbi ház a faluban a Háromszéki Józsefé, a Templom utcában. 1837-ben épült, eredeti formájában látható.

Az első világháborúban elesettek emlékére állított kopjafa Szervátiusz Jenő munkája. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez képzőművészeti műemlékként szerepel.

A falu központjában ágazik el az út Csíkszentmihály felé.

A csíkrákosi Pogányvár romjai A központból, az oltbogáti kápolna és fürdő mellől, erdei úton, megkerülve a Bogát hegyet (787 m) a kápolnával, 7 km-es gyaloglás után a 1273 m magas sziklacsúcson levő várromhoz érünk (a századfordulói térképeken Rákosi vár kőszikla néven szerepel, más neve Várnáli-hegyen levő várhely - 1853). A Vár- és a Szilas-patak között, sziklabércen, az erdő rejtekében látható. A Rákosi-Hargita lábánál a Pogányvár (1273 m) merész kúpja is egy kisebb parazita vulkáni kitörés kürtőmaradványa lehet - vélekedik Székely András geomorfológus-vulkanológus (1959. 251). A második vaskorszak (Latene) erődítése lehetett, melyet az első században is használtak, majd a kora középkorban is lakták. Mentsvárként tartották számon, a csicsói várhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer tagja lehetett. A 12-13. században épülhetett és a 15. századig lakhatták. A várral kapcsolatos a Vármező, Vár útja, Vár kútja helynév. Az osztrákok rombolták le. Ásatások során (1939, 1960) 11-12. századi kerámiát találtak.

A Pogányvár közelében turistajelzés vezet a Madarasi-Hargitára (kék kereszt, 19 km, 870 m emelkedő, 7-8 óra menetidő). A jelzett út a Bogátfürdő közeléből indul nyugati irányban, majd elhalad a Fehér-aszó (874 m) és a Nagy-Esztenás mellett. A Pogányvár után a Sugó-patak völgyén haladva felfelé, érintve a Berbécs-kutat, majd megkerülve a Rákosi-Hargita csúcsot (1756 m), a Fapiac után közelíthető meg a Madarasi menedékház.

Göröcsfalva (Satu Nou)

Csíkrákos központjában keletre kanyarodva, a 124-es megyei úton közelíthető meg. Tulajdonképpen összeépült Csíkrákossal. Göröcsfalva mai is közvetlen tízese Rákosnak. Fő utcája a Templom utca, azaz a 124-es megyei út vonala. 1593-ban neve Gömöcsfalva volt (Benkő Károly 1853 26-27). Csíkszeredától 14 km-re fekszik. Csíkrákossal alkot egy egyházközséget.

A Fekcsíkot kettéosztó Kőd vonulatának déli lejtőjén, Csíkrákos és Vacsárcsi között terül el. Északon a Cserető (799 m) emelkedik.

Református temploma 1801-ben épült egy régebbi (15. századi) templom helyébe.

Csíkvacsárcsi (Vacsárcsi, Văcăreşti)

A Rákos- vagy Rákosi-patak és a 124-es megyei út mentén, Csíkgöröcsfalva és Csíkszentmihály között, Csíkszeredától északra, tőle 16 km-re terül el. Benkő Károly írta 1853-ban (27-28), hogy "lakossi a Rákos vizét isszák, mivel a faluban 8 sőt 9 öl mélységre sem kaphatni vizet, határában pedig bőv forrásai vannak." Ugyancsak Benkő Károly említi a "Kődön termő fehér porló kövek"- et, melyek könnyen faraghatók. Vaskövekről is tesz említést. Szorosan összenőtt Göröcsfalvával. Neve egyedülálló Csíkban, eredete és jelentése ez idáig ismeretlen. Az északi havasoldalban, a Kőd egyik nyúlványában egy kúp alakú domb található, ahol 1950-1965 között egy kőfejtő (bazaltandezit) működött.

Az 1721-ben épült kis kápolnát 1983-84-ben továbbépítették és egy új szárnnyal toldották meg.

A Sándor kúria maradványait (16. század) szintén a faluból említik (a Csorgó-patak mentén). A kúria romjai a műemlékek Hargita megyei hivatalos jegyzékében (1992) régészeti rezervátumként szerepelnek.