A Csíki medence

Csíksomlyó (Şumuleu-Ciuc, Schlomberg)

Csíksomlyó a hit és a kultúra központja volt és maradt a Szűzanya oltalmazó szeretetében. Ma is élő mitológia. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen él a székelység tudatában. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye.

Közel 550 éve Csíkszék szellemiségének központja, országos hírű zarándokhely, búcsújáró hely (Pünkösdi búcsú; az Ezer Székely Leány Napja - először 1931-ben tartották), a római katolikus székelység vallási és művelődési központja, az erdélyi Ferenc-rendiek székhelye. Csíksomlyót történelmi múltja és műemlékei teszik igazán vonzóvá.

Csíksomlyó műemlékegyüttese egyedülálló Erdélyben, melynek egyedi értéke a Mária-szobor. Ez a Csodatevő Mária, Mária szobor "Könnyező Madonna" - Nap asszonya a 16. századi egyházművészet remeke.

A csíkiak annyi csapás és balszerencse után itt emelték fel lelküket a hit, az emberség felé. A Csíksomlyói "Csodákkal ékeskedő Mária", a csángók Babba Máriája mindig új erőt és reménységet adott a több százezer zarándoknak.

Csíksomlyót 1670-től a színvonalas műkedvelő diákszínjátszás és az írásbeliség helyi központjaként ismerték. Ezen túlmenően 1876-ig több évszázadon át Csík-, Gyergyó és Kászonszék közigazgatási székhelye is volt.

Csíksomlyó a székely nép összetartozásának és megmaradásának szimbólumává nőtte ki magát.

Csíksomlyó ma Csíkszereda északkeleti külvárosa, Várdotfalva és Csobotfalva egyesüléséből keletkezett. Az 5-ös községi úton Somlyó és Csíkcsomortán távolsága 2 km.

A városközponttól 3 km-re, a Somlyó-patak völgyében, 705 m magasságban települt. Fölötte a Kis-Somlyó (834 m) és a dúslombú bükkerdővel borított Nagy-Somlyó (1033 m) kettős vulkáni kúpja emelkedik. A Nagysomlyó tetején az egykori Sóvárat vélik felfedezni, az alatta lévő sziklaalakzatot pedig Kőosztovátának hívják. A monda szerint Sóvár úrnője, aki az ünnepnapokat se tartotta be, vasárnaponként is szorgalmasan szövögetett. A komaasszony felszólítására se hagyta abba a munkát és az osztovátája kővé változott (Vitos Mózes, 1894). A csíksomlyói borvíz ("Nagyborvíz", Somlyai borvíz), a Lok-pataka völgyében, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize.

Csíkcsobotfalva (Cioboteni)

A ferences épületegyüttes mögött elterülő Csíkcsobotfalva (Cioboteni) neve bolgár-szláv eredetű lehet. Csobod ősfamíliától származtatható. 1941-ben egyesült Csíksomlyó néven Várdotfalvával. Házainak javarésze boronafából épült és magas tetőszerkezetét fazsindely vagy deszka fedte.

Csobotfalvi római katolikus plébániatemplom (Szent Péter és Pál templom, Kissomlyó kegytemploma - Kájoni János utca 53. - a plébánia telefonszáma 115-575). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás lehetett.

Az egykori Szent Péter egyházmegye vagy Negyedfélmegye (Taploca, Somlyó, Csobotfalva, Csomortán) egyik temploma. 1800-17 között épült neobarokk stílusban. Ősibb templom, mint a csíksomlyói kegytemplom. Román építészeti stílusjegyeket őrző plébániatemplom. Tornya előcsarnokának két kapuja román kori félköríves kőkerettel ékeskedik (Bierbauer V. 1942. 414). A templomerődbe fedett falépcső vezet fel. A templom ablakainak töredékes kőkeretei középkori eredetűek. Ez Felcsík egyik legősibb temploma. A templom patrónusai Szent Péter és Pál apostol. A templom szárnyas oltárának két szárnyképe a főoltárról 1888-ban került a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Az oltárszekrény és predella, a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba (1911) és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba került. Nem sokkal a főoltár után készülhetett a csobotfalvi, kisebbik Mária oltár, mely szorosan kapcsolódik a főoltárhoz. A képeken Dürer és Cranach metszetek hatása érezhető (Mihály Ferenc, 1998. 112).

Csíkcsobotfalva temetőjében nyugszik Madár Imre, aki 1848 márciusában Táncsics Mihály egyik kiszabadítója volt.