A Csíki medence

Csíkszentdomokos (Sândominic)

A boldog emlékű Márton Áron (1896-1980), Erdély római katolikus püspöke szülőfaluja. Felcsík legészakibb és egyben legnépesebb községe. 1992-ben 6.678-an laktak a faluban (20 román kivételével mind magyar). Délen Csíkszenttamással nőt össze. 1967. augusztus 4-ig Balánbánya is hozzátartozott (ekkor 12.323 lakosa volt). Néprajzi, nyelvészeti hagyományokban gazdag faluközösség. Falumúzeuma van. Jelentős a faipara és a kőbányászata. Háziipara és népművészete is gazdag hagyományokkal rendelkezik. A közeli balánbányai rézbányák, a vasút és az átmenő országút a nagyközség fejlődésének előmozdítói voltak.

Csíkszeredától 29 km-re északra települt az Olt felső völgyében, a 12-es főút és a székely körvasút mentén. Balánbánya tőle északra 11 km-re fekszik és a 125-ös megyei utakon érhető el (ezt 1962-ben korszerűsítették). Vasúton is megközelíthető (Izvorul Olt vasútállomás). Az egykori település magja a Kicsi-Nagyvárbükkén lehetett, ahol ma is jól látszanak az agroteraszok, a régebbi szántásra utaló muzsdák, martok.

A falu az Olt felső szakasza mentén mintegy 10 km-es hosszúságban "nyújtózkodik." Nyugaton a Garados-hegy (948 m) és délnyugaton Garados-farka (906 m) kristályos dolomit masszívuma emelkedik, melynek mészköveit, mozaikját ma is termelik. A falu határában bentonit-lelőhely van. Éghajlata többnyire alhavasi, évi 6,5-7 C° átlagos hőmérséklettel, évi 650 mm átlagos csapadékmennyiséggel.

Római katolikus temploma több Árpádház-kori részletet (keresztelőkút, szenteltvíztartó) őriz. A templom 1795-ben épült, a Sándor birtokon, Szent Domokos tiszteletére. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A templom mindkét bejáratának és sekrestyéjének kő ajtókeretét a régi templomból vették ki, a torony alatti kő ajtókeret a díszesebb. A kőből faragott keresztelőkút 13. századi. Ugyancsak régi szenteltvíztartója van. A régi templomból való a sekrestye szintén köríves ajtókerete is. Régi, román kori templomáról a megmaradt faragott kövek is tanúskodnak. A csíksomlyói faragóiskola alkotása a 15. századi Mária szobor a gyermek Jézussal. Az apszist egy szárnyas oltárkép díszíti. A régi templomból egy festett kazetta maradt fenn. 1813-ban a templomot kerítéssel veszik körül. Három kapubástyája van. A cinterem keleti oldalán egy fakeresztet a bűnbánó falu emelte Báthori Endre bíboros meggyilkolásának emlékére.

A templom külső falán a falu nagy szülöttének, Márton Áron Erdély boldog emlékű püspökének arcmását ábrázoló kovácsolt reliefje látható, amelyet születésének centenáriumán, 1996-ban helyeztek el az általános iskola képviseletében (1896. augusztus 28-án született és a templomban keresztelték meg).

Csíkszendomokosról származik az a Mária megkoronázását ábrázoló táblakép is, amely jelenleg a Csíki Székely Múzeum tulajdonában van. Domokos Pál Péter és Boga István plébános találta meg a templom padlásán (Mihály Ferenc, 1998, 111).

A boldog emlékű Márton Áron püspök (1896-1980) emléktábláját 1990. szeptember 29-én leplezték le a szülőháza helyén álló épületen.

A falu központjában látható, Márton Áron püspök emlékét idéző szoborcsoport alkotója Szervátiusz Tibor. 1996. augusztus 28-án avatták fel.

1787-ből való a görög katolikusok fatemploma (a Temető utcában). Ortodox temploma is van.

A Gábor-kertben áll az 1944-es vértanúk emlékoszlopa:. 1944. október 8-án 14-en estek áldozatul a fekete subások kegyetlen vérfürdőjének.

A Községi Múzeum (falumúzeum) a községi művelődési otthonban kapott helyet. Gazdag állományt őriz a csíkszentdomokosi bútorfestőktől. A közel 30 festett bútor között van szék, hosszúpad, hozományos láda, falitéka, fogas, kamarás-asztal és almárium. A tulipánnak csaknem tíz változatát festették. A festett bútorokon szereplő évszámok 1770-1896 közöttiek (Kardalus János, 1980).

Más látnivaló: Fodor Imre fakapuját (1529. szám) 1868-ban emelték.

Pásztorbükki emlék

A tragikus sorsú bíboros, Báthori Endre (András), erdélyi fejedelmet 1599. november 3-án, a sellenbergi csatavesztést követően, Mihály vajda csapatai elől Moldván át Lengyelországba menekülvén, útközben Nagy Kristály András és Balázs Mihály (aki később Ördög Balázs nevet kapta és kivégezték) ütötte le, Mikó Miklós testőrével együtt. A mindössze 33 éves fejedelem keresztjét, kardját, kelyheit, miseruháját a csíkkarcfalvi plébánián őrizték, majd innen került Gyulafehérvárra. VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet, és száz napos, hetenként pénteken és szombaton tartandó böjtöt rendelt el. A tett helyére emelt kereszt 1816-ból való. A búcsú Mindenszentek napján van.

Gyalogtúra a Pásztorbükkbe (1108 m). Az emlékmű Csíkszentdomokostól 5,5 km-re északra, az Oltloka kis tanyasi település felett emelkedő Pásztorbükk (1108 m) csúcs délkeleti oldalában, egy nyírfacsoport közelében, a Borvíz-patak, a Szabó-patak és a Szedloka-patak közti hegytömb (Átalag nyíre) területén látható. (Gyalogtúra szervezhető ugyancsak Csíkszentdomokosról az Olt és a Szedloka-patak közötti gerincen, a Cseretetőn át egészen Pásztorbükkig).

Csíkszentdomokosról több hegyi túra kínálkozik. A legtöbbet Balánbánya érintésével bonyolíthatunk le (idáig autóbusszal utazhatunk). Hegyi túrák szervezhetők az Egyeskőre (1608 m), a Nagyhagymásra (1793 m), a Bárány-hegyre (1794 m), Terkő-fennsíkra (1225 m), a Fehér mezőre, a Fekete-Hagymásra, az Ördög-malomhoz (az Öcsém-tető - 1708 m lábához), a Maros és az Olt forrásához.