A Csíki medence

Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu)

Csíkszeredától 22 km-re terül el, a Fiság völgyében (ez a Csíki-havasokból, Szellő hegy és a Gyürke tető - 1369 m - közelében ered), 757 m tszf. magasságban. Kiterjedését tekintve Hargita megye második legnagyobb községe (Kászonaltíz után). Ide tartozik: Csíkbánkfalva, Csobános, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaság, Ménaságújfalu és Pottyond. Fő termény a burgonya, a cukorrépa és a búza. Hegyvidéki legelőin az állattenyésztés jelentős. Csíkszentgyörgy falu lakossága 1992-ben 1.960 fő volt, 3 román kivételével mind magyarok. Megközelíthető a 12-es országút felől a Ménasági úton (123C megyei út), illetve Csíkszentmárton felől a 123B megyei úton (Bánkfalva felől).

A falutól keletre a Magyarós-hegy (1360 m) emelkedik. Tőle északra, a határ felé van a Sóvető, ahol a székelyek hátukon hozták a sót Moldvából.

Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Nagyságban a csíkrákosi banderiális templom után következik. Alcsík egyik legszebb és méreteiben is legnagyobb és egyik legrégebbi gótikus temploma. A templom 757 m tszf. magasságban látható, bástyás várfal, lőréses kőkerítés övezi (5-6 m magas). Szentélye gótikus bordázatú nagyobb méretű boltívvel. A templomhoz szorosan kapcsolódik a Szent Rózsafüzér kápolna.

A temetőben áll Szent Anna kápolna, melyet a Szent Kereszt emlékezetére szenteltek fel.

A Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként van nyilvántartva. A Kápolnahegyen vagy Kálvárián a Nagyboldogasszony kápolnája látható, 945 m magasan. A kápolnához közel egy helyet Paphalálának neveznek. A tatárok elől két pap egy borsika bokorba bújt el, de megtalálták és megölték őket. Keletre, az Óriás vagy Nyíres tetején is emelkedik egy kápolna.

Ortodox kápolna (Biserica Sf. Gheorghe) és temető. A templom kőből épült a 18. században. Benkő Károly is említi az 1853-ban megjelent munkájában. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként tartja nyilván.

Nevezetes épületek, a népi építkezés emlékei: 68. szám alatti paraszti gazdaság(ház, csűr), 69. sz. ház, kapu, csűr, Vitás János háza (96. sz.): 1683-1901 között épült faház, székely kapu (1858), Albert József háza (257. sz.): a 19. században épült. Czitco Regina kapuja (159. sz.) 1812-ben készült. 179. sz. alatti bennvaló: paraszti gazdaság a 19. századból (ház, csűr, kút). Gáll Endre kapuja (350. sz.) 1824-ből, Gáll József háza (605. sz.), 1822-ből. Márton Ferenc (1884-1916) festő háza (394. sz. alatt), székely kapu 1868-ból. Tamás Ferenc háza (588. sz.): ház, konyha, csűr, székely kapu - a 19. század végéről. 615. sz.: ház a 19. századból és csűr. 616. sz.: ház a 19. századból, kapuval. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) a fentieket műemléképületként tartja nyilván.

Gyürke - Egerszék - Csinód (Ghiurche, Eghersec, Cinod)

Csíkszentmártonból keletre haladva a 123-as megyei úton, előbb Egerszék, majd a kis hegyi tanya, Gyürke közelíthető meg. Ez az út vezet a moldvai Dormányba (Dărmăneşti).

Gyürke(Ghiurche) Csíkszentgyörgytől 24 km-re fekszik. Csíkszentgyörgy községhez tartozó szórvány. 1992-ben 9 lakója volt, melyből 2 román, 7 magyar.

Egerszék(Eghersec). Csíkszentmártontól 24 km-re fekszik az Egerszék-pataka völgyében és ugyancsak Csíkszentgyörgy község szórványtelepülése. Csíkszentmárton felől, a 123-as megyei úton közelíthető meg. Északon az Egerszék 1241 m magas csúcsa, délkeleten az Akolbérc (1164 m), míg délen a Fenyőfeje (1137 m) emelkedik. 1992-ben 322-en lakták a települést, két román kivételével mind magyarok voltak.

Csinód (Cinod) Az Uz-patak völgyében fekszik a 123-as megyei út mentén. Patakjai: Katirésze-pataka, Őrház-pataka, Aklosbérce-pataka és a Nagylenes-pataka.

Csobános vagy Csobányos (Ciobăniş)

Csíkszentgyörgytől 32 km-re fekszik. A Csobános-patak mentén fekszik, Bákó megye határán. Csíkszentgyörgy község tartozéktelepülése, hegyi tanyája. Ménaságújfaluból közelíthető meg, lakóinak száma 31 fő, mind románok.

Néphagyomány. 1994 farsangján még ismeretes volt az ördöngözésnek nevezett elnépiesedett Lázár-dráma (a vetélkedő játékban az ördögök és az angyal vetélkednek az ember lelkéért). Más neve: ördögfarsangolás, dúsgazdagolás.

Kotormány (Cotormani)

A 9-es községi úton érhető el, a 123C megyei úttól balra (északnyugatra) kanyarodva. Csíkszeredától 14 km-re fekszik. A falu lakói úgy tudják, hogy Ménaság és Kotormány az első települések voltak Alcsíkon. Orbán Balázs Bánkfalva egyik tízedeként és a "bő búzájú" melléknévvel írta le. 1896-ban a kis falu búzája aranyérmet nyert a budapesti kiállításon. 1898-ban törzskönyvezik Kotormány néven és ekkor Csíkszentgyörgyhöz tartozó település volt. Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1640-ben emelték. A Csíkszentgyörgy községhez tartozó kis falu lakóinak száma 1992-ben 69 lélek volt, mind magyarok. Egykori erdői helyett ma kaszálók vannak. A muzsdák ma is jól látszanak. Nevére több népies magyarázat maradt fenn (a falu fekvéséből - kotort völgyben - adódó név talán elfogadhatóbb). Van temploma (tszf. magassága 723 m), 30 háza, a faluban három székely kapu látható. A Nyergeli keresztnél (Mindszent felé) hadbavonulási gyülekezőhely volt. Arról is nevezetes, hogy 1848-ban a faluban volt Alcsík hadipénztára. A Luca napi népszokás mellett fennmaradt még a tollfosztás és a fonó.

Gyalogtúra során megtekinthető a Fiság menti település-fűzér, az édesbükki borvízforrás, az egyházaspataki (volt Adorján) borvízfürdő, Egerszék, Csinód csángó települések, havasi tanyák.