A Csíki medence

Csíkszentimre (Sântimbru)

Csíkszeredától 11 km-re fekszik a 123A megyei út mentén. Csíkszentkirályon át a 12-es országúton, majd a 123A megyei úton közelítető meg. Csíkszentkirálytól 4 km-re fekszik. A Dél-Hargita keleti előterében, az Olt síkján terül el. A falutest az Olt mindkét partján húzódik. Csíkszentimre eredetileg három falut egyesítő egyházközség neve volt. 1874-ben Bedecs, Felszeg és Pálszeg egyesült.

Római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. 1776-ban épült Tengeszeg tízes területén, az egyházközség és Henter Ádám költségén. Egy régebbi templom gótikus (csúcsíves) elemei beépültek az új, többnyire barokk (18. századi) templomba. A hajót teljesen új formába öltöztetik. A régi templomból megmaradt a torony és a szentély, de azok is átalakítva. Falfestmény-maradványok is előkerültek. A szentélyben a 16. század eleji értékes szárnyas oltár van.

A táblakép-festészet legkorábbi emlékei a csíkszentimrei táblaképek, amelyek a 15. század végéről származnak (egyazon oltár darabjai lehettek - Mihály Ferenc, 1998, 111). A tíz táblakép kompozíciója többnyire Schongauer metszetek felhasználásával készült (Balogh J. 1943). Ezek az 1676-ban Henter Ferenc által készíttetett kora barokk oltár felállításakor kerülhettek ki a szentélyből. A templom padlásán Kovács Béla plébános talált rájuk, majd az 1970-es években a Richter házaspár restaurálta (Mihály Ferenc, 1998. 111).

A temető bejáratánál lévő kőkereszt 1747-ből való. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez képzőművészeti műemlékként szerepel.

Szent Margit-kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Az Olttól nyugatra fekszik (az Alsó erdőalja nevű mezőn, 656 m tszf. magasságban, a Vermed-pataktól délre. Építési ideje ismeretlen. Köpeczi S. József (1929) 15. századinak vélte, két magas, keskeny, felül inkább háromszögben, mint csúcsívben végződő kő ablakkerettel, és leszelt ívű késő gót ajtókerettel. A hagyomány szerint a kápolnát Tankó Margit emeltette 1661-ben (Schematismus, 1882. 63).

Újabban falfestmény-nyomokat is felfedeztek, melyek korát a 14. század harmadik negyedére teszik. Ma ez a falkép a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe.

Henter kúria Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) még műemléképületként tartja nyilván. A falu déli kijáratánál, a Kúria dombon, Pálszeg területén látható, siralmas állapotban A kőoszlopokon nyugvó, belépővel ellátott, téglalap alakú, barokk-reneszánsz épületet a Henter bárók építették. A tetőzetet 1802-ben átépítették, napjainkban barokk zsindelyes tetőszerkezettel látható. A 18. század elején itt gyilkolták meg báró Henter Ádámot. 1764-ben Csíkszék főemberei itt tették le a hűségesküt a császárnak. Az 1900-as évek elején e kúria falai alatt lázadt fel a falu szegénysége a birtokarányosítási ügyletek ellen. 1944 óta iskola és kultúrotthon, illetve Falumúzeum.

Pálszeg 267. szám alatt látható egy vízimalom és ványoló. 1878-ban épült, Szakács Menyhért tulajdona. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Gyalogtúrák