A Csíki medence

Csíkszentkirály (Sâncrăieni)

Alcsík első nagyközsége, az Olt mindkét partján fekszik, a 12-es országút és a 123A megyei út mentén. Csíkszeredától mért távolsága 8 km (éppen a 123A jelzésű megyei út mentén). Az Andrássyak faluja. Udvarházuk két évtizede pusztult el. A falu lakossága 1992-ben 2.429 fő volt, melyből 27 román és 20 cigány kivételével mind magyarok. Közigazgatásilag a községhez tartozó falvak: Csíkszentlélek (Leliceni), Csíkmindszent (Misentea), Csíkszentimre (Sântimbru), Csíkszentimre-fürdő (Sântimbru-Băi), Fitód (Fitod), Hosszúaszó (Hosasău). Lakói híres kő- és fafaragók, az asszonyok a híres székely festékes készítői.

A főút mentén, több helyen gúlakucsmás fakeresztek, feszületek láthatók. Régen malomkövet termeltek, volt papirosmalma, fűrészgyára (a vasút mentén), cserépgyára, (a Nagyos-patakától délre), gyapjúfésülője, többen szekerességgel foglalkoztak. Ma van hordó- és parkettagyára, két borvíztöltő üzeme: a Kraiten Hargita (a Szentsimon felé vezető út bal oldalán) és Hargita Gyöngye borvíztöltőde (a vasútállomás közelében). Csíkszentkirályon van a Székelyföldnek talán a leggazdagabb borvíz-előfordulása (Kristó András, 1995).

A falu határában, az egykori andezit-bányában, egy robbantás nyomán, 1954-ben dák ezüstkincsekre bukkantak. Ma a 14 darabból álló kincslelet a bukaresti Nemzeti Múzeum tulajdona (másolatuk a Csíkszeredai Múzeumban tekinthető meg).

Római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Több kor stílusjegyeit őrzi. A jelenlegi templom a 15. század második felében épült. A Szent István tiszteletére szentelt templom román kori emlékei a torony alatti köríves hornyolt kő ajtókeret és a keresztelőmedence (Köpeczi S. József, 1929). A főoltáron Nagyboldogasszony képét helyezték el, a mellékoltáron Szent István király látható, amint Szűz Mária lábai elé helyezi a magyar koronát. A déli kapu már későbbi, a 16. századi. A templomot 1759-1773 között megmagasítják, a tornyot és a szentélyt szélesítik. Ekkor távolítják el a középkori oltárt, amelyhez a szentkirályi Madonna tartozhatott. A Madonna a 15. század utolsó éveiben készülhetett, a csíkszentkirályi egyházközség ajándékozta a Csíki Székely Múzeumnak (Mihály Ferenc, 1998. 112).

Temetőkápolna vagy Úr-kápolna Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Barokk stílusban épült. A falutól délre eső temető közepén áll, kőkerítéssel körülvéve. Az 1528-as évszámot viselő kő ajtókerete már gótika jegyeit őrzi (Köpeczi S. József, 1929). A kápolna a 18. században romlásnak indul. Bors Barnabás építteti újra 1822-ben, majd Bors István 1866-ban (Schematismus, 1882. 63). A temető környékén lévő Ecken, Eckenföld, Eckenmezeje a székelyek hatodik nemének, Örlöcnek (Örke) a nevét őrzi, melynek egyik ága Ecken volt (hajdan a tisztségeket ilyen név alatt viselték).

A csíkszentimrei út bal oldalán, a borvíztöltőde melletti borvizet kóstolhatjuk meg.

Borsáros természetvédelmi terület

Az Olt jobb partján, 651 m tszf. magasságban, 1 km-es hosszúságban, 50-200 m szélességben a Csíkszentsimon felé vezető úttól balra terül el. Zsögödfürdőről is megközelíthető (gyalog fél óra). Tipikus borvizes forrásláp. 15 hektárnyi területét lápi növényzet borítja, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír (Betula humilis), mocsári kőrontó (Saxifraga hirculus), a rovarevő keskenylevelű harmatfű (Drosera anglica), hamuvirág (Ligularia sibirica). A tundrai Meesea hexasticha nevű mohafajnak itt van a legdélibb előfordulása a világon. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja. Kristó András geológus-geográfus ezt a lápot Székelyföld leggazdagabb borvíz-előfordulási helyeként jelölte meg (1980). A források vizéből lerakódó limonit kisebb-nagyobb süppedékes forráskúpokat alkot, innen a "borsár" elnevezés. A szénsavas vizek gyógyhatását korán felismerték, és az első fürdőmedencét már 1891-ben megépítették, melyet 1930-ban megújítottak. Ma ennek csak a romjai láthatók. A falu több kútjában és a pincékben erős szén-dioxid gázszivárgás (gázömlés) észlelhető. Mint gyógyvíz elsősorban a magas vérnyomás, keringési zavarok, idegbetegségek, hűléses megbetegedések gyógyítására alkalmas.

A határban lévő Várkápolna állítólagos bizánci stílusú festményei ma nem látszanak. A kápolna szomszédságában levő borvízforrás még Borszék felfedezése előtt igen hatásos volt. Ez a vasas ásványvíz a "szikrázó borvizek"-hez tartozott (Vitos Mózes, 1894. 312-315). A Borsáros fürdő a Bors István család birtokában volt), gyógyhatású fürdő, amely 1891-ben fürdőtársasággá alakult.