A Csíki medence

Csíkszentlélek (Leliceni)

Csíkszeredától 5 km-re települt a 123B megyei út mentén. A falu bejáratánál látható emlékmű, a Véreskép, a tatárjárás emlékét idézi.

Fitódtól délre, a Bánatos vagy Bánátus-patak völgyében fekszik. Ennek felső szakaszán a régi faluhely területe nyomozható.

A Vereskép vagy Véreskép Csíkszeredától 4 km-re, Csíkszentlélektől mintegy 400 méterre látható. A népi hagyomány az utolsó tatárjárás (1694) egyik győztes csatájának emlékeként tartja nyilván. A Suta domb nyergében, az úttól néhány méterre látható terméskőből kirakott, 5,5 m magas, 2x2 m alapú mésszel vakolt csonka kúp alakú emlékmű. E torony, emlékoszlop oldalfalain egy-egy felül köríves, bemélyített képsík van. A boltíves ablakfülke képsíkján freskónyomok láthatók, de ezek nem restaurálhatók. (Köpeczi S. József). A vakablakokat kivéve a Véreskép pirosra van festve. Többen a tatárral való küzdelemben elesett Tomposnak állított síremléknek vélik, mások a primor Czakó János emlékművének tartják.

Római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A falu északkeleti részén, a templom tízes területén emelkedik. Gótikus templom, amely a 15. században épülhetett. A templom mai formáját az 1806. évi restaurálás alkalmával nyerte, amikor a torony is épült. Gótikusjellegét a faragott támkövekre támaszkodó kőbordázatos szentély igazolja. A szentély falába szentségtartó fülke épült. Ez a paraszti gótikának egyik szép alkotása. Hajóját 1806-ban barokk stílusban átalakították. Ekkor új mennyezetet kapott. A déli kapu kerete a román-gót átmeneti korból (14. század) való. Nagyobbik harangjának öntési dátuma 1502 vagy 1511, és Szentlélek Isten tiszteletére szentelték fel, a kisebbik harangját pedig páduai Szent Antal tiszteletére nevezték el.

A templom művészi szárnyas oltárát Czakó nemes fiak adományozták 1510-ben. 1914-ben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. A bezárt oltár mozgatható szárnyainak hátlapján Jézus szenvedésének történetéből vett képek láthatók. A sokalakos középső kép a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, míg a mozgó szárnyak előlapjai Assisi Szt. Ferenc, Szt. Ambrus, Szt. Ágoston és Szt. Balázs dicsőítését szolgálják (Roth Viktor, 1917). Korát két címeres felirat jelzi. Az 1510-es évszámot a Czakó család címere és a Jagelló kori magyar címer fogja közre. Reneszánsz motívumok is feltűnnek (Balogh J. 125-126).

A falugyűléseket a századelőn még a templom előtti óriás hársfa (szádokfa, zádokfa) alatt tartották. A közel 3,7 méteres törzskerületű hársfa Hargita megye védett természeti ritkasága.