A Csíki medence

Csíkszentmihály (Mihăileni)

Felcsík egyik jelentős községe. Csíkszeredától északra, tőle 18 km-re, a 124-es megyei út mentén települt. Csíkszentmihály és Csíkszépvíz között levő Cibrefalvát az 1694. február 15-i tatárbetöréskor földig lerombolták. Ma csak a helynév őrzi az egykori falu helyét (Antal Imre, 1992. 10). A falu az 1622-ben majd 1639-ben elfogadott falutörvényéről híres, melyet 1639-ben újabb szakaszokkal bővítettek ki. Ebben a szabályzatban tiltják első ízben a bükkerdők irtását. A falutörvény a helyi közösség legfőbb önigazgatási szabályait rögzítette, kijelölte a havashasználat rendjét, megtiltotta a nyílföldek elidegenítését.

Római katolikus plébániatemplom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A vasútállomás közelében látható. Jelenlegi formájában 1448-tól látható. Orbán Balázs még korábbinak tartja: a Szepesi püspök feljegyzését idézi 1103-ból (II. 73). Az 1731-es vizitációs jegyzőkönyv három oltárról beszél: a nagyobbikon állott Szent Mihály arkangyalt ábrázoló faszobra, mely valószínűleg az 1510-20-as években készült, és ma a Csíki Székely Múzeum őrzi. A templomnak székely rovásírásos emléke is van.

Más látnivalók: A 44. számú bennvalón egy, a 19. század elején épült vízimalom látható. Balogh Anna faháza (315. házszám - eredetileg kocsma) 1889-ben épült. A Biális-kúria (ma posta) a 19. század elején épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) ezeket műemléképületként tartja nyilván. Vacsárcsi u. 50. szám alatti székely kapu Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepel.

Ajnád (Nădejdea)

Csíkszentmihálytól északra települt, és csaknem összenőtt vele. A 124-es megyei úton közelíthető meg. Csíkszeredától 22 km-re terül el. Csíkszentmihály 4-ik tízese volt (Ajnád tizede). A falu neve török eredetre utal (ayna törökül tükröt jelent). De az "alj-nád" a mélyen fekvést jelentő (azaz mocsaras, nádas hely) szavak összetartozását is jelentheti.

Római katolikus temploma 1514-ben épült, Szent István tiszteletére, a Bernáld-család jóvoltából. 1846-ban új épül helyébe (Orbán B. II. 73). Kis kőkerítés övezi.

Lóvész (Livezi)

Csíkszeredától 25 km, a csíkrákosi elágazótól 13 km-re terül el, a 124-es megyei út végében. Tipikus hegyvidéki szórványtelepülés. A vízválasztón terül el. Területén a Lóvészi-tető érintésével a madéfalvi-gyimesi vasútvonal halad át, amelyet 1897. október 18-án adtak át a forgalomnak. Már korábban - Pál Antal főmérnök, és az építésvezető Vidor Jenő jelenlétében - megejtették a karakói völgyhíd és az alagút próbáját. Románia egyik leghosszabb vasúti viaduktja a Karakó-völgyét íveli át. A viadukt 264 m hosszú és 61 m magasan ível a völgytalptól. 1916-ban, majd 1944-ben a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. Így eredeti alakjában nem maradhatott fenn.

Lóvész közigazgatásilag Csíkszentmihályhoz tartozó hegyvidéki település. Csík vidékének egyetlen román faluja. Lakóinak jó hányada vasúti alkalmazott. Lóvész kialakulása 18. század elejére tehető, amikor Moldovából románokat telepítenek Szentmihály határába.

A falutól északkeletre emelkedő Lóvész-tető (Vf. Livezii) magassága 1288 m. A 100 méterrel magasabb Bocs tetőn át Kerekbükkre (1405 m) majd innen a Naskalatra (1550 m) juthatunk fel. A szórvány házai erdős környezetben terülnek el.