A Csíki medence

Csíkszentsimon (Sânsimion)

Csíkszeredától a 12-es országúton, majd a 123A jelzésű megyei úton közelíthető meg (16 km). Csíkszentmárton felől a 123-as megyei út a vasútállomás és Felszeg területén csatlakozik a 123A jelzésű úthoz. Alcsík egyik régi települése. Az Olt bal partján terül el, 640-650 m tszf. magasságban. Orbán Balázs is úgy említi, mint "sárba heverő Sz.-Simon" - jelezve vizenyős, mocsaras területeit. Egykoriban az Endes-kúriáról, napjainkban a szesz- és keményítőgyáráról vált híressé. Ez utóbbi 1943-tól termel. 1992-ben a falunak 2.415 fő lakosa volt, 31 román kivételével mind magyarok.

Az Aladár nevű helyen 1851 őszén arany- és ezüstbányát nyitott a csíkszentdomokosi postamester, László János. Később ez megszűnt. Fémfeldolgozás nyomait lehet felfedezni.

Római katolikus templom 1823-ban kezdték építeni az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott telken. Szt. László király tiszteletére szentelték föl 1835-ben. A Schematismus szerint (1882. 65) az új templom a régi Szent László-kápolna helyén épült 1840-ben.

Endes Miklós-kúria (229. szám - ma óvoda) A 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Darvas Ferenc faháza (37. szám) a 19. században épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Csatószeg (Cetăţuia)

Alcsíkon, az Olt bal partján fekszik 662 m tszf. magasságban. Csíkszeredától a 12-es országúton, majd a 123A jelzésű megyei úton közelíthetjük meg (18 km). 1992-ben 992 lakosa volt, 2 román kivételével mind magyarok. Közigazgatásilag Csíkszentsimonhoz tartozik.

Benkő Károly (1853. 27) említi a déli Tormás és a keleti fekvésű Veress borvizeket. Csatószegnek Csíkszentsimon felé eső részét, ahol a Szent Simon tiszteletére szentelt templom áll, Szentegyházfalvának és Templomaljának is nevezték. Most külön plébánia van Szentsimonon és Csatószegen is.

Római katolikus templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A Főúttól jobbra (nyugatra) emelkedik. Alapjában késő gótikus építkezés. A templom többi része barokk stílusban épült. Gótikus szentségtartó fülkéje (tabernákulum) eredeti helyén látható, és a legszebbek közé sorolható (Köpeczi S. József). Szárnyas oltárán nyolc női szent alakja látható. A 13. századi (gótikus) keresztelőkútját terméskőből faragták. Román, gótikus és reneszánsz stílusjegyeket hordoz. 1973-ban feltárták a főbejárati ajtókeretet, amely országos viszonylatban is páratlan remekmű, és a 15. században épülhetett (Balogh Jolán). A jelenlegi barokk templomot átépítés (1771-78) után 1786-ban szentelték föl Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére. Átépítéskor tűntek el a gótikus ablakok és a boltozat.

A templom középkori emléke a jelenleg mellékoltárként elhelyezett szárnyas oltár (Mária oltár) a 16. század második negyedéből. A Mária oltár jelenleg egy kora barokk oltárba van beépítve, melynek alsó felén az Ave Regina Aleorum feliratot átfestették, és egy barokk Szent József szobrot helyeztek a fülkébe. A táblaképeket élénk színvilág, erős kontúrozás jellemzi (Mihály Ferenc, 1998. 112).

A templomhoz Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna csatlakozik. A papilak udvarán látható indás sírkövön (1707) a nap, hold és a csillagok ismerhető fel. A cinteremben álló, az 1800-as évek elejéről származó síremlék (indás kőkereszt) az életfa motívumait tárja föl.

Temetőjét és egyik kőoszlopát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.