A Csíki medence

Csíkzsögöd (Zsögöd, Jigodin)

Csíkzsögöd vagy Zsögöd ma Csíkszereda déli tartozéktelepülése, külvárosa. Zsögödfürdővel együtt 1930-ban egyesült Csíkszeredával. Neve szorosan összefügg Nagy Imre (1893-1976), a híres székely festőművész munkásságával, akinek nevét Zsögöd főutcája is viseli. Zsögöd a hozzátartozó Zsögöd neve a "ség" hegy jelentésű régi magyar szóból ered, ennek a származéka (Szőcs János, 1991). A mai városrész tszf. magassága 660-680 m.

Nagy Imre képtár (a Nagy Imre festő utcában; Tel.: 113-963). A Galéria Csíkszereda központjából a Temesvári sugárút - Dózsa György utca és a Nagy Imre festő utca vonalán közelíthető meg (2 km). 1973-ban épült, a festőművész 80. születésnapjának tiszteletére. Az épület Nagy Imre halála után a festőművész képeinek kiállítására, a több ezer darabot tartalmazó hagyatékának őrzésére szolgál. Közel 6.000 alkotását hagyta a városra. Vallomása szerint "Színeket nem felfokozom - hanem - megpróbálom a természetet utolérni. Ritkán jelentkezik abba a ruházatba. Ezt kell kilesni, felfogni - no és megcsinálni. Aki a természetet elhagyta, ott is hagyhatta, mert nem is volt benne..." "A Noé bárkája felé" című kép ihlette Kányádi Sándort egy versírásra a "Nagy Imre festmény hátára" megjegyzéssel. A székely nép, a székely világ volt állandó témája. Kortársa volt Nagy Istvánnak, Gyárfás Jenőnek és Márton Ferencnek. Több képe a marosvásárhelyi galériába került.

Nagy Imre (1893-1976) szülőháza és síremléke a képtár melletti egyszerű fatornácos parasztház, három egymásba nyitható szobával. Ehhez a festő 1966-ban toldotta a műtermet, ahol haláláig alkotott. Napi hat órán át dolgozott. Már túl a nyolcvanadik életévén, azt mondta, ha az Úristen még hét évvel megajándékozná, véghez tudná vinni minden vonalában, színében ki tudná teljesíteni stílusát. Munkásságának elismeréseképpen 1939-ben a "Zichy Mihály" grafikai díjat, majd 1957-ben az érdemes mesteri díjat, valamint a Kulturális Érdemrend első fokozatát kapta. A festőművész hamvait az itt látható műterem külső falában helyezték el 1976 augusztusában; a szülőházban személyes dolgai, használati tárgyai, bútorai, könyvei láthatók. Külön figyelmet érdemelnek a szalmakalapjai, az utolsó két ceruzarajz önarcképe, valamint az állványon látható félbe maradt kompozíció.

Zsögödi római katolikus plébániatemplom (Zsögöd u. 52). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Az egycsarnokos templom 15. században épült, gótikus stílusban, (főleg a keleti része) majd a 18. századi barokk korszak átalakításait őrzi. A zsögödi Mikó család építette (1707) és Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A Mária-szobor a csíksomlyóival egykorú: 1510-1520 körüli (Balogh J. 128). A szárnyas oltár szárnyai (1673) Jézus életét és szenvedésének történetét szemléltetik. A főoltár felső részébe beépített, a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény régebbi, mint az oltár. A csíkzsögödi Mária szobor egy részben átfestett, 17. századi szárnyas oltárban van elhelyezve, erőteljesen átalakítva. A Kisjézus és a korona a későbbi korok alkotása.

Mikó udvarház (Zsögöd u. 47-49.): a 19. század elején épült, a gótikus templommal szemben, neoklasszikus-empire stílusban. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Utolsó lakója Mikó Bálint, országgyűlési képviselő, Csíkmegye főispánja volt. Örökségét unokaöccse, báró Rudnyánszky Sándor kapta meg. A kápolna ma raktár. Gabonása a 19. század elején épült.

Csíkszeredát délre haladva, Zsögödi-szoros és Zsögödfürdő irányában hagyjuk el.

A Zsögödi-szoros

Az Olt egy keskeny szorosban (660 m) hagyja el Középcsíki-medencét. A szakirodalom zsögödi küszöbként is emlegeti. Tulajdonképpen ez a szoros Felcsík és Alcsík választóvonalát jelöli meg. A Zsögödi-rög idősebb a Hargitánál. A Harom-tető (1080 m) egy rövid, gerincformájú andezit-kúp, amely nyugatra a Nagykőbükk (1231 m) fiatal lávatakarója alá bukik. A Nagyos-patak bevágódásával feltárta a lepusztult zsögödi felszín és a fiatal lávatakaró települési viszonyait. A Zsögödi-rög a fiatal kéregmozgások következtében össze is töredezett, és egyik törésvonalán éppen a Zsögödi szoros alakult ki. A mellékvölgyek irányát is többnyire a törések jelölték ki. A törések mentén számos borvízforrás fakad. Zsögödfürdő kialakulását a bő szénsavas ásványvízforrásos természetes feltörése segítette elő.