A Csíki medence

Tusnád (Tuşnad-Sat)

Alcsík egyik jelentős faluja, az "Élőgödörben", a Tusnád- vagy Veres-patak árkában, 672 m magasságban. Nagytusnád néven is ismeretes. Az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka termesztésének legrégibb (1800) említése. Csak a községközpont lakossága 1992-ben 904 fő volt, melyből 820 magyar, 22 román és 62 cigány. A községhez tartozó falvak: az országút menti Újtusnád (Tuşnadu-Nou) és Csíkverebes (Vrabia, alig 233 lakossal).

A 12-es főút mentén, Csíkszeredától 25, Tusnádfürdőtől 7 km-re települt. Vasútállomása Újtusnádon van. Megközelíthető Csíkszentsimon felől is a 123A megyei úton. A fő útvonalak a falutestet elkerülik, így az utazó, aki a "központban" megkóstolta a bő hozamú borvízkút vizét szinte észrevétlenül távozhat a községközpontból.

Az Alcsíki-medence déli részén, a Csomád északi előterében foglal helyet. Benkő Károly (1853. 7) számos borvízforrását említi, így a Feredőnél, Nádas, Bátord, Középpatak töve,Nagyborvíz nevűeket. A falu területén van a Benes láp. A Ravasz-patak mentén homokbánya van, a homokpad vastagsága eléri 12 m-t. A község ásványvízforrásairól híres.

Római katolikus templomát 1802-ben kezdik építeni, és 1824-ben fejezik be. Köpeczi Sebestyén József (1929) a templom építési idejét 1838-ra teszi. Helyén Árpád-kori kápolna állt, melyből egy román kori kő-keresztelőkút (egyszerű, négyoldalú medence, talppal és tartóoszloppal) maradt fenn. A kápolnáját egy 1571-ből származó oklevél említi, amely közös volt Verebessel, 1667-ben még állott, mint 7 és fél öl hosszú, 4 öl széles épület (Schematismus, 1882. 65). Egyéb emlékei a Thököli-féle hadjárat idején, 1790-ben tűnnek el. A templomot Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték, búcsúnapja október 4-én van. Berendezését a falu szülötte, Kovács Miklós erdélyi püspök adományozta. A középkorban Kozmás filiája volt. 1726-ban lesz önálló plébánia Verebes filiával együtt (Schematismus, 1882. 65).

A temetőben számos sírkő található. Érdekesek a pogány-keresztény kultuszt jelképező napkorongok.

Régi útmenti kőkeresztek: (1) a Templom utca végében, 1651-ből, Boldizsár István kozmási plébános állíttatta. (2) 1743-ból a falutól délre, a műút mellett, az akkori járvány emlékére állíttatta Betegh Ferenc vámigazgató, gyimesi harmincados. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez utóbbi képzőművészeti műemlékként szerepel.

A 139. számú ház Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Gyalogtúrák

  • Gyalogtúra a tusnádi Piricske-tetőre (1374 m)
  • Gyalogtúra a Mitácsra

Újtusnád (Tuşnadu-Nou)

Az 1882. szeptember 11.-i nagy faluégés kárvallott gazdái (38 katona és két más lakos) alapították, a Mitács-patak mellett, az Oltelvén (az Olttól nyugatra). Harminc évig önálló élete volt. 1992-ben 1.020-an laktak a faluban. Az Olt teraszáról jól látható az egész falu, és a vasútállomás közeli, 1973-74-ben épült borvíz palackozó üzem. Itt a "Tusnád" címkéjű borvizet 1972-től kezdve palackozzák és forgalmazzák.

A 12-es országút a falu belterületnek csak kis részét szeli át, amely a Telek felől közelíti meg a nyugatra (jobbra) nyíló Fő utat. Tusnádtól 2, Csíkszeredától 26, Tusnádfürdőtől 6 km-re települt. Az Olt az országút és a vasút között déli irányban kanyarog a Tusnádi-szoros felé.

Újtusnád a Ravasz-, a Mitács- és az Ölves-patakoknak az Oltba való ömlésénél terül el. Az Olt széles árterületén több helyen borvízforrások bugyborékolnak, erről az okker-lerakódások árulkodnak. A vasútállomás mellett a Bátordi-borvíz tör a felszínre. A falu keleti határában, a Ravasz-patak mentén jó minőségű kvarchomokot termelnek, a homokösszlet vastagsága 12 m.

Római katolikus templomát 1873-1897 között építették. Védőszentje Páduai Szent Antal. 1912-től önálló plébánia.

Gyalogtúrák

  • A tusnádi Nádas-fürdő
  • A Közép-patak forráslápja
  • Újtusnád - Mitács-hágó - Likat útja - Nagybacon
  • Újtusnád - Nagy-Piliske
  • Gyalogtúra a Szent Anna-tóhoz

Csíkverebes (Vrabia)

Az Alcsíki-medence eldugott kis települése az Olt bal partján, a Verebes-pataka mentén, 655 m tszf. magasságban. Csíkszentkirálytól a 123A megyei úton közelíthetjük meg (21 km). A falu sokszor leégett. Fő utcája a 123A jelzésű megyei utat kelet-nyugati irányban keresztezi. 1992-ben lakossága 233 fő volt, 1 román kivételével mind magyarok. A községközponttól, Tusnádtól 3 km-re fekszik.

A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják. Több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg. A láp az Olt bal oldali árterületén húzódik, mintegy 644 m tszf. magasságban. A tavasszal virágzó, rózsaszínű virágú lisztes kankalinnak (Primula farinosa) itt van az egyetlen Hargita megyei előfordulása. A láp közelében elbozótosodott égerfa-, fűzfa- és törpenyír-ligetek vannak. A Benes-láp folytatásának tekinthető a Nagytusnádtól délnyugatra elterülő Nyírkert és az Újtusnádtól északra, az Olt jobb partján lévő Varsavész. Itt él a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és a kék csatavirág vagy fűzlevelű gyöngyvessző (Polemonium caeruleum). A faluban sok gazdaság udvarán borvízforrások bugyognak föl. A vasúti megálló melletti borvizet egykor palackozták, ma elhagyottan áll. A vasúti megálló mögött a Kicsi Csemő nevezetű, ritka növényekben gazdag rétláp terül el.

Római katolikus temploma a 15-16. század fordulójáról való. A templom a barokk korban átalakult. Diadalíve is barokk. Két ajtajának kőkerete leszelt ívű, kései gót, belül vésett rozettákkal díszítve. Verebes Kozmásnak, majd Tusnádnak filiája.

A verebesi Őrző Angyalok kápolnája 1770-1775 között épült (Schematismus, 1882. 66). Az eredeti fatorony helyett 1836-ban épült a jelenlegi. Az oltárképet, amely az őrző angyalokat ábrázolja, 1810-ben hozták át a régi tusnádi kápolnából és az olvasható szöveg szerint 1771-ben Tompos Péter kozmási plébános költségén vásárolták. A kápolnának egy 15-16. századi szenteltvíztartója van. A búcsút szeptember első vasárnapján tartják. Mindvégig tiszta katolikus falu.