Borszék vidéke

Bélbor (Bilbor)

Hargita megye legészakibb települése. A község északi határa Suceava megyével határos a Tomantec-patak mentén. Az 1860-as évekig Székelyföld legészakibb települése volt. Ekkor a falu határának fele Ditró község havasi külterülete volt. Bélbor a maroshévízi vasútállomástól 28 km-re fekszik. Bélbortól a Suceava megye határa már csak 9 km-re van. Bélbor és Hollósarka (Capu Corbului) távolsága a 174B megyei úton 18 km. Az 1992-es népszámláláskor csupán 71 magyar lakott a román többségű (2.850 fő) községközpontban.

Bélbor a Kis-Beszterce völgyében,900-1053 m magasságban, hatalmas ősfenyves közepén fekszik.

Bélbor turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások, és a gyógylápok. Bélbor Hargita megye ásványvizekben leggazdagabb községe, közel 700 ásványvízforrással, melyek vetekednek a borszéki vizekkel. Orbán Balázs ottjártakor a Sáskaréten hatvannál több forrást említett, melyekből a legnevezetesebb a Rotyogó volt. Hegyi lápjait is borvizek táplálják.

Jelentősebb ásványvízforrásai:

  • A Bélbor-Butjka (Bâtca) alattiak: Suscai-források, a Hangan, Stan Ion, Dumitru Bici, Ioan Nichitei, Simon Lungu források.
  • A Bélbor lábánál (Piciorul Bilborului) levő források: Truta és a Gh. Raita források.
  • Keleti források: Albu-forrás (vagy Albu-árka), az északi lejtőn a három Vâlcanesti-forrás, a Borvízpataki (Borkút)-forrás.
A Kis-Beszterce völgyében a CFI Borvíz-őrháznál lévő 400 m2-es borvizes területen egy mésztufadomb mentén hat szénsavas forrás buggyan föl. A fenti ásványvizekre jellemző a nagy szabad szén-dioxid tartalom. A legbővebb vizű forrás a Sasca-forrás, amelynek óránkénti vízhozama 800 liter.

Bélbori ortodox fatemplom(Biserica "Sf. Nicolae"). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A falu keleti szélén, az iskolától alig 100 méterre látható. A 18. század végén, 1795-97-ben épült, körülötte kőből faragott síremlékek vannak. Értékes falfestményei vannak. A fatemplom tíz régi ikonja a naiv festészet remekei. Külön figyelmet érdemel a faboronákból mesterien szerkesztett temetőkapu.

Római katolikus fatemplom (203. szám). 1899-ben épült a püspökség és a hívek adományából. 1990-ben leégett és kis harangja összeolvadt (Nagy-Bodó Tibor, 1997. 17). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Az Általános Iskola épülete és a tanácsház épülete 1936-1938-ban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemléképületként tartja nyilván.

A "Pârâul Dorneanu"-láp. Bélbor nyolc havasi lápjának egyike. Tápanyagokban gazdag eutróf-tőzegtelep. A belterülettől nyugatra, a Dorneanu-patak völgyében, a patak jobb partján, 910 m magasságban lévő, 3 hektárnyi védett terület. Növénytani (florisztikai) rezervátum. A lápot mészben gazdag szénsavas ásványvíz-források táplálják, ezért a tőzegben vékony mésztufa-rétegeket és mészkéreggel bevont növényi maradványokat találunk. Jégkorszaki maradvány-növényei: a háromlevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata), a törpefűz (Salix repens), a Liguaria sibirica és több más tundrai reliktumnövény. A nagy-bélbori tőzegtelep már szegényebb növény- és állatfajokban.

Gyalogtúrák:

  1. Bélbor - Valea Seştinei - Năureasca-gerinc: kék kereszt jelzés, 7 km, 490 m szintkülönbség, 2,5 óra menetidő.
  2. Bélbor - Borkút-patak - Kis-Beszterce felső szakasza - Mogyorós-nyereg (1440 m - Aluniş)- Drăgoiasa falu: kék sáv, 10 km, 412 m szintkülönbség. 3,5 óra menetidő.
  3. Bélbor - Vaman-patak - Neagra Brosteni völgye (Csutak-patak száda): kék kereszt, 7,5 km, 366 m szintkülönbség, 3 óra menetidő.
  4. Rakottyásfalu (Răchitiş) - Naureasca-gerinc - Toplicioara-tisztás: piros pont majd piros sáv jelzés, 12-14 km, 5-6 óra, Coada Vacii menedékház.
  5. Bélbor - Toplicioara-tisztás - Răcilă-csúcs (1389 m) - Mogyorós-nyereg - Vámán-nyereg - Harlagi-gerinc (1589 m) - Kis-Cibles csúcs (Vf. Ţibleşului - 1669 m): piros sáv, 30 km, 1720 m szintkülönbség, 10-12 óra menetidő.