A Gyergyói medence

Gyergyóalfalu (Joseni)

A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B műút mentén. Ezt a fő útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig (Benkő Károly, II. 1853. 88-89). Több évszázados búcsújárás központjaként ismert falu. Ma is a templomi zászlók és szentek képeivel, csengettyűvel gyalog mennek a csíksomlyói búcsúra. A község lakossága 1996. január 1-én 6.037 fő volt.

A római katolikus templom a piac sarkán, a központban emelkedik, kőkerítés övezi. Gyergyó egyik legrégibb temploma. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század)őrzik. Kő kapuja román kori, épen maradt meg. Az 1213-as építési évszámot nem tartják hitelesnek. A mély kapubéllet nemcsak változatosságával, hanem remek arányaival is páratlanul áll egész Székelyföldön - vélekedik Entz Géza (1943. 218) és Köpeczi Sebestyén József.

A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítik , meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. A mostani főbejárat ablakai a régi gótikus elemeket őrzik. A szentélyben látható keresztelőkút is ebből az időből való. A tornyot csak magasítják. Az 1930. évi javítások alkalmával a kibontott északi falból gótikus részletek: festett boltívborda-darabok, kőablak keretrészek kerültek felszínre. Ajtaja felett az 1780-as évszám olvasható.

A falu déli részén a görög egyesülteknek is volt egy kőtemploma (Benkő K. 1853. 158). Templomuk 1850-ben épült. 1748-ban a gyergyói románok összeírásakor Alfaluban 40 román család élt, akik egyházilag Vaslábhoz tartoztak.

1998. május 23-án, az általános iskola 400 éves ünneplésén a falu parkjában leplezték le Domokos Pál Péter mellszobrát (Miholcsa József marosvásárelyi szobrászművész alkotása). Az évforduló és az első iskolamester, Mihály Deák emlékére emléktáblát avattak a Sövér Elek ipari szakközépiskola falán.

Gyalogtúra a Tatárkára (1689 m)

Borzont (Borzont)

A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetőre, majd Parajdra vezető 13B műút mentén (elég rossz állapotban van). A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítenek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetőre. Gyergyószentmiklós - Parajd távolsága a Bucsin tetőn át összesen 51 km.

A Nyíres a Bucsinba vezető 13B műút mentén terül el, Borzont határában. Bár természetvédelmi területté nyilvánították, a természetbe való emberi beavatkozás tetemes: a nyírfákat kivágták, a szántás következtében számos ritka növény életfeltétele megpecsételődött. A tőzegréteg a hegyláb irányában elvékonyodik.

A sorfaluban római katolikus templom épült (oldalában díszes székely kapuval). Oltára a gyergyóalfalusi templom Szent István király kápolnájából került ide. Búcsúnapja augusztus 20-án van.

  1. Gyalogtúra a Bucsin-tetőre
  2. Borzont - Bucsin szórvány - Tatárgerinc

Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tető felé, kellemes erdős környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtőjét.