A Gyergyói medence

Gyergyócsomafalva (Ciumani)

Gyergyószentmiklóstól 9 km-re terül el, a 126-os megyei út mentén. Gyergyóújfalu távolsága pedig 3 km, Tekerőpatak (a 12-es országút mentén) 8 km. Gyergyócsomafalváról Szászfalu (Săseşti) közelíthető meg (3 km; kirajzással keletkezett). Somlyópataka pedig Szászfalu része. Gyergyócsomafalva Gyergyóalfalu és Gyergyóújfalu között terül el ott, ahol a Nagy-Somlyó vize a Marosba ömlik. A régi sóút Parajdról a Putna-hágón át a Somlyó vize mentén közelítette meg Csomafalvát. 1992-ben lakossága 4.808 fő (18 román, 4.187 magyar, 3 német). A község lakossága 1996. január 1-én 4.720 fő volt. Alfaluból vált ki faluosztódás révén 1730-ban.

A Csomafalvi Délhegy (1695 m) északi lábánál terül el, 745-770 tszf. magasságban. A Nagy-Somlyó hegy 4 km átmérőjű krátere szintén a falu határában van. Igen gyakori a hőmérsékleti megfordítottság (inverzió). Az évi középhőmérséklet nem éri el az 5 fokot. 10 borvíz- (ásványvíz) kút is van a faluban. Gróf Teleki József (1799) említi, hogy "Az egészsz faluban a mely 200 lakoból áll, édes víz gyanány borvízzel élnek, mert meg a kutak is savanyu vizek. Lakják mind szabad székellyek, jobbágy csak 8 van köztek. Töbnyire mind atsok, pálinkát föznek, tutajjal kereskednek, és a nyereségből gabonát vesznek. Marhajokat el viszik Moldovába és ott eladják." (Úti jegyzések. 1937. 39). Ásványos vizeit Orbán Balázs is felemlítette.

Római katolikus temploma a régi fakápolna helyén épült. A templom mai állapotában a neogótikus stílus elemeit mutatja. A templomot Fogarassy Mihály püspök 1878. június 16.-án, Szentháromság napján szentelte fel Szent Péter és Pál tiszteletére.

A faluturizmus kedvelők figyelmébe ajánlott ez a település. A falu közelében kb. 200 olyan hétvégi ház van, amely a csendes természetjáróknak igazi pihentető lehetőséget nyújt.

Gyalogtúra a Nagy-Somlyó (1576 m) csúcsára (a Nagy-Somlyó-patak völgyében felfelé) és a Csomafalvi Délhegyre (1695 m).