A Gyergyói medence

Salamás (Sărmaş)

Az 1992-ben 4.559 főt számláló község (melyből magyar csupán 937 fő volt) a 12-es országút mentén terül el, 677 m magasságban, szorosan összenőve Ditróhódossal (Hodoşa - a műút és a vasút mentén, 2 km). Vegyes lakosságú hegyvidéki település. 1992-ben Salamás falu lakossága 776 fő volt, melyből román 648, magyar 128 fő. Salamás 1850 körül vált ki Ditróból. Salamás más tartozéktelepülései: Fundoja (Fundoaia, a községközponttól keletre fekvő tanya, 629 román, 31 magyar lakossal), Kerekfenyő (Platoneşti, 1992-ben 543 román, 6 magyar lakosa volt), Runk (Runc, 502 román, 188 magyar).

A hegyvidéki település Gyergyó-Salamás nevet is viselte. A gazdasági élet alapja a fakitermelés és az állattenyésztés. Századunk 70-es éveiben új középületekkel gyarapodott a község. Hódoson fafeldolgozó egység, Salamáson a megyei Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat részlege van. Salamáson kőfejtő működött a Dealu Mândrenilor és az Ilişan nevű területeken. Maga a Salamás név a Salomás-Sáromás-Sármás vad fokhagymát jelent. A község lakossága 1996. január 1.-én 4276 fő volt.

Gyalogtúra a Kecskekőre

Gyergyóhódos (Hodoşa)

Az 1925-ben Ditróból kivált Gyergyóhódos vagy Ditróhódos (Ditrótól 10 km, A 12-es országúton) már Salamás (Sărmaş) község tartozéka. Az irtványfalu a 17. századtól fokozatosan népesült be Ditró, Várhegy és Salamás irányából. 1992-ben lakossága 1.575 fő, melyből 990 román és 584 magyar. Fafeldolgozó üzeme van.

Gyergyóhódoson megtekinthető Teslovan Petru háza (1044. sz.) a 20. században épült paraszti gazdaság épületeivel.