A Gyergyói medence

Szárhegy (Lăzarea)

A Gyergyói-medence legrégibb településeinek egyike újabban Székelyföld egyik idegenforgalmi és művelődési központjává lépett elő. Műemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága az egyszerűségre törekvő népi hagyománnyal. Népi hagyományok ápolására létesített művésztelepe, festészeti kiállításai, a népi kismesterségek bemutatói országos hírnévnek örvendenek. Jól működő vendégfogadói hálózata példaszerűen mozgósítja a község lakosságát. 1992-ben - Güdüc (Ghiduţ) hegyi teleppel együtt - 3.625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.

Gyergyószentmiklóstól északra, tőle 5 km-re, a Szármány-hegy (967 m) fenyveseinek lábánál, 770 m magasságban települt. A falu megközelíthető az erdélyi körvasúton, illetve a 12-es műúton Maroshévíz felől (31 km) vagy Gyergyószentmiklós felől (5 km). A Gyergyóalfalu felől bekötő 126-os megyei út a Vasút utcán át közelíti meg a központot és a 12-es országutat.

Szárhegy az átmenő idegenforgalom egyik jelentős központja, megyei érdekeltségű turisztikai pont.

A falu felett őrködő Szármány-hegy (967 m)oldalában, a Lázár-kastély közvetlen szomszédságában egykor márványbánya volt: a szárhegyi fehér és szürke márvány (félmárvány) az ezeréves kiállításra is eljutott. A szárhegyi márványból 1890 körül Saxléner András szobrokat is készített.

Római katolikus plébániatemploma és erődítményeA román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A templom a "Bányá"-nak nevezett helyen (786 m magasan), a hagyomány szerint, 1235 körül épült fel, ahol régente márványbányászat folyt. A gótika emléke a csúcsíves ajtó.

A templomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. A templomban található egy 13. századi, egy darab homokkőből faragott keresztelő kút (a bukaresti Történeti Múzeumban állították ki). A Lázár-család több tagja az altemplomban vannak eltemetve. 1492-ben Lázár András közbenjárására adják ki azt a pápai bullát, ami alapján a teljes búcsú jogát kapja meg a szárhegyi plébániatemplom. A templom közelében bronzkori település nyomai kerültek elő.

Szent Antal-kápolna (Szármány-kápolna). A Szármány-hegy (967 m) déli nyúlványán, 870 m magasságban látható. A 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely a késő gótika jegyeit hordozza. Közeléből jó kilátás nyílik a Gyergyói-medencére. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

Ferencrendi kolostor és templom A Szármány-hegy tövében, 808 m magasságban látható szép épületegyüttes. Ma is a Gyergyói-medence legjelentősebb ferencrendi kolostora 1669 és 1752 között épült, a Lázár István királybíró által adományozott helyen. A kápolnát erős védfallal vették körül. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

A kolostorépület négyzet alakú, délkeleti sarkához csatlakozik a barokk stílusú templom. Építtettője P. Taplocai Görög István volt. A ferencrendi kolostor 1729-ig konventként működik.

Kájoni János 1669-1674 között itt volt rendházfőnök. A kolostorban temették el 1687 áprilisában. Kisméretű szobra a kolostor falában látható.

Fennállása óta összesen mintegy 800 ferences barát lakott a kolostorban, melyből 51-et itt temettek el. A kolostor búcsújáró hely. 1951-től a barátok kénytelenek voltak elhagyni a kolostort. A kolostor 150 éven át az oktatás ügyét is szolgálta. Iskolája 1771-től működött, neve Norma-iskola volt. 1906-ban szűnt meg. A kolostorban ma művészi alkotótábor működik.

A Lázár-család ősi kastélya

Más látnivalók a faluban:

A háborús hősök emlékoszlopa a központban látható. A második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős emlékére állították.

Az 1596-os "véres farsang" emlékoszlopa szintén a falu központjában áll. A gyergyói megtorlás során 500 közszékelyt végeztek ki.

Az 1916-os mártírok emlékművénél 1992. szeptember 22-én a falu központjában fehér márványból készült emléktáblát helyeztek el. 1916 szeptemberében 80 halálra ítélt lakosból, 8 szárhegyi előjárót végeztek ki Oláh Alajos udvarán. A tragikus eseményről csak 1943-ban jelent meg újságcikk, a kivégzettek pontatlan névsorával.

1996. június 13-án emlékművet állítottak a kommunista diktatúra idején elhalt szárhegyi mártíroknak.

Színi Lajos (1891-1933) újságíró, költő, író szülőházán, születése 100. évfordulóján, 1991. augusztus 1-én emléktáblát helyeztek el. Színi Lajos karcolatokat, humoros történeteiket írt.

A falu általános iskolája 1990. február 27-én a Bethlen Gábor nevet vette fel.

Güdüc (Ghiduţ)

Szárhegy kis tartozéktelepülése. Szárhegytől északra terül el a Lok-patak völgyében, a Szárhegyi erdőtől nyugatra, mintegy 791 m magasságban. A Nagy-Güdüc-patakba bal oldalilag ömlik a Közép- és a Kis-Güdüc-pataka. Innen a Gyergyói-havasokba kirándulhatunk.