A Gyergyói medence

Tekerőpatak (Valea Strâmbă)

A falu a 12-es országút és a 138-as megyei út mentén települt a Visszafolyó-patak völgyében. Nevét a patak tekervényes, tekerőző, tekerő folyásától kapta. Délen a felcsíki falvak, északról Gyergyószentmiklós, Szárhegy és Ditró, nyugatról Kilyénfalva és Vasláb határolja. Tulajdonképpen faluosztás (kettőződés) útján keletkezett Gyergyószentmiklós egykori határában. Csíkmagosa nyugati fele Tekerőpataké volt. A századfordulón a falu neve mellé felvették a Helységnévtárba az alábbi egyéb lakott helyeket: Heveder, Ölves és Tinkák. Lakossága 1992-ben 1.465 fő volt, melyből magyar 1.292, cigány 157, román 16. A tekerőpataki Heveder-tízes az anyaközség távolabbi, Vaslábhoz tartozó határrészen jött létre. Szenéta (Senetea) vagy Nyírtartománya Tekerőpatak határához tartozott.

A falu határában Kápolna oldalból és a Harom veremben bányásztak a házépítéshez szükséges fehér kristályos mészköveket. Kenderáztató tavak voltak: Gál-patakában, Balázs és a Demeter-patakában.

Római katolikus temploma 1734-ben épült és többnyire népi barokk stílusjegyeket hordoz. Az 1801. évi tűzvészkor leégett, majd újjáépítették, és 1838-ban fejezték be. Ekkor Keresztelő Szent János nevet kapta védőszentül.

1992-ben a templomtorony homlokzatán egy gótikus stílusú ablakot tártak föl. A templomban megrongált gótikus keresztelő kút van. Három oltára és a szószék a 18. században készült népi barokk stílusban. A szószék nagyméretű festménye egy magvető székelyt ábrázol. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a templom műemléképületként szerepel.

A falu határában egy kis kőkápolna, Szent Róza-kápolna épült 1760-ban, melyet az 1602. évi pestis emlékére építettek a Gáborffiak a Kápolna hegyére. A ma is látható kápolnában - nép Szent Rózália kápolnának nevezi - évente három alkalommal tartanak búcsút.

Sugó-barlang

Kirándulás Marosfőre, a Nagyhagymásra.

A síugrást szolgálja a falu határában, a Kútfő völgyében épült 75 méteres síugrósánc.