A Gyergyói medence

Vasláb (Voşlăbeni, Voşlobeni)

Vasláb a Gyergyói-medence román többségű települése. A Kakas-hegy (1113 m) lábánál települt. 1992-ben 1257 lakosa volt, melyből román 946 fő, magyar 310. Kezdetben a gróf Lázár-család úrbéresei lakták. Első lakói moldvai román görög katolikus telepesek voltak. A majorsági birtokon dolgoztak és a 17. századra már egy életképes faluközösséget alkottak. A falu neve (-láb) a vaslelőhellyel kapcsolatos. 1748-ban Vasláb, 1750-ben pedig Gyergyó-Vasláb a neve. A tanyásodás Marosfő felé tartott (itt laknak a Tinkák, Boták, Chideák). Határa kicsi volt, így a szomszéd kommunitásoktól béreltek legelőt és erdőt. Mindezt megoldotta az 1921. évi földosztás. Fokozatosan kialakultak a havasi telepek is: a Boták (Boteni), Tinkák (Tincani), Heveder (Heveder), Marosfő (Izvorul Mureşului). A falu északi kijáratánál ágazik el a 126-os megyei út Gyergyóújfalu felé (ez az Újfalvi út nevet viseli).

Gyergyószentmiklóstól a 12-es országúton 13, a Gyergyóújfalutól a 126-os megyei úton 3 km-re fekszik. A Kakas-tető vagy Kakas-hegy (Dealul Cocoşului, Dosul Cocoşului) helyen, a Padinában és a Lucsban "feles mészkövek" (Benkő K. 1853. II. 142) találhatók, melyet ma is bányásznak és meszet égetnek belőle. Vaslábról említi gróf Teleki József 1799-ből: "30 házból áll kevés határa van, azért kézi munkával élnek a Vaslábiak. A falu mellett egy Fekete réz nevezetű hegy északi oldalában Gyergyó és Csík közt van a Maros eredete /.../" (Úti jegyzések. 1937. 40). A tremolit és a mészkő kitermelése ma is folyik.

Első templomuk fából épült 1714-ben, Sava moldvai püspök avatta fel. Az új templom már kőből épült 1864-ben, a falu saját papot és kántort tartott. A faharangláb 1880-ban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Vízifűrésze a Heveder-patak völgyében látható, a községközponttól 3 km-re (gyalog közelíthető meg). A 19. század végéről való, ipartörténeti műemlék. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Az 1860-as években építette a Bencze család. Gyapjúfésülőt is működtet.

A községnek falumúzeuma is van.

Fenék rétláp (Mlaştina După Luncă). A Maros, a Szenéte- és Nagyponk-patak közén terül el 2 km-re a falutól. Természetvédelmi terület, botanikai rezervátum a Maros bal és jobb partján a falu déli bejáratánál, közvetlenül a 12-es országúttól balra (nyugatra). Területe 40 hektár, a tőzeg vastagsága 2-3 m. Növényi ritkasága a pünkösdi rózsa és a mocsári ibolya.

Kirándulás Marosfőre, a Sugó-barlanghoz és Gyegyószentmiklósra.