Gyimes vidéke

Gyimesfelsőlok (Lunca de Sus)

Csíkszeredától 30 km-re terül el. 1908 körül önállósult mint község. A gyimesi csángók legelső települése Csíkszereda felől haladva, a főút mentén. E hosszanti településfüzér a Tatros eredetétől a Boros-patakig tart. Több völgyi és havasi szórványból áll. Legnagyobbrészt Csíkszentmihály és Szépvíz egykori területein alakult ki. Határában van a Széphavas (melynek egykori gótikus, Szent László-kápolnája ma romokban hever) a Kabalahágó kaptatóval. A falu 1850 közül önállósul. 1782-ben még Csíkszentmiklós filiája, századunkban önállósult. Tánchagyományai az egész Gyimeseken és Csíkban ismeretesek. Tankó Gyula adatai szerint (1998. 121.) 1763-ban, a medéfalvi veszedelem előtt, 278 család ment át a hágón.

A Tatros völgyében lefelé haladva érdemes megemlíteni mindazon kis hegyi szórványokat, kis telepeket, amelyek egymás követik és a "-patak" utónévben végződnek. A legtöbbjük az első települők nevét őrzik. Nézzünk be egy-egy ilyen patakvölgybe is. Ezeket a kis alhavasi és havasi tanyákat, völgyi telepeket külön, csillaggal jelöljük.

  • Récepataka. Bükkloka vagy Büklok után az első kis szórvány, amely a kis ortodox kápolna közelében kezdődik és nyugati irányába húzódik. 1898-ban Récze-pataka néven mint Gyimesfelsőlok egyéb lakott helyét tartották nyilván. A térképen a Tatrosba ömlő bal oldali kis vízfolyás a Récéd-pataka nevet viseli.
  • Sántatelek (Izvoru Trotuşului). Régi neve Juda és ezt viselte közel 250 évig. Feltehetően egy szentmihályi személynév (Juda Imre, 1614) rejlik mögötte (Szőcs János, 1992). Sántatelek az első gyimesfelsőloki település (685 lakossal, mind magyarok) amelyen áthalad a 12-es országút. Tszf. magassága 999 m.
  • Komját vagy Komjátszáda (Komiat, Gura Comiat, Valea Comiat). Két kilométeres út után érintjük, a 12A országút mentén. Összesen 387 lakósa van, mind magyarok. 1898-ban Komjádpataka néven mint Gyimesfelsőlok egyéb lakott helyét tartották nyilván.
  • Rajkópataka vagy Farkaspataka. Jobb oldali mellékág, a Bothavas oldalából ered. A házak itt még gyéren épültek és 100-150 m távolságra vannak egymástól.
  • Bothavaspataka (Bothavaş). A Bothavas-pataka a Bothavas (1272 m) oldalából ered és jobb oldalilag ömlik a Tatrosba. Völgyében erdei út vezet Csügés felé.
  • Ránapataka (Rina) vagy Ciherekpataka. A Bothavas-patakán alól nyugatra (balra) nyíló völgy. Ciherekpataka neve is ismertes. Szőcs János (1992) szerint Tekerő-patak nevet is viselte. Völgyében erdei út vezet a Pogányhavas gerincére. A Ciherek-pataka szádánál egykor katonai gyülekező hely (Kommandó) volt.
  • Görbepataka (Valea Gârbea). A Tatrostól balra (nyugatra) a csodálatos szépségű szűk völgyben települt kis útfalu. Lakossága 390 fő, mind magyarok. Ebben a völgyben ereszkedik alá a gyimesi vasútvonal Lóvész (Livezi) irányából. Északon a Sáj és Görbe dombsorok határolják, délen a Bükkös és a Kopac hegyhátak húzódnak. A völgyben haladó 124-es megyei út Lóvészre vezet.
  • Ugrapataka vagy Ugravölgye (Valea Ugra). A Tatrostól jobbra (keletre) népesült be, 602 fő lakja mind magyarok. Az északra fekvő gerincen (Ugrasarka 1227-től 1309 m-ig emelkedik) az Apahavasra (1330 m) juthatunk föl. Egy múlt századi tanulmány szerint (1771) az egyik pestisjárvány innen származik (Szőcs J. 1992). A völgyben egykor több vízfűrész zakatolt.
  • Szőcsökpataka. Gyimesfelsőlok központjából jobbra (keletre) nyúló völgyecskében fekszik. Délen az Ugra hegyhát határolja, északra a Gáborok-patak vízválasztója képez határt.
  • Gáborokpataka. Gyimesfelsőlok központjából jobbra (keletre) nyúló völgyben fekszik.

A falvak sora a völgyben tovább folytatódik: előbb maga Gyimesfelsőlok községközpont (722 fő lakosából 713 magyar) soros főutcáján haladunk, ez a Nyíresalja nevet viseli. Nyíresalja vagy Csíkgyimesfelsőlok azaz Csíkpaltinis (Păltiniş-Ciuc) ez Gyimefelsőlok "központja", a vasútállomás neve is Păltiniş.

A gyimesi csángó írott tojások készítési módját Kováts Dénes tanulmányozta. A tojásírás formái és mintái: békasegge, rózsa, kégyó, nagy kankaju, patkó, kicsicserelapi, cifrakantár, kakastaréj, tyúklába, báránylába, fecskefarka, kupás, füstös, csillag, tanerruja, ördögtérgye, hóvirág-havadi, kecskeköröm, fehérkabala, tekerőlevél, kukuk nyelve.