Gyimes vidéke

Gyimesközéplok (Lunca de Jos)

Csíkszeredától 39 km-re települt, a 12A országút mentén. 1810 körül állandósul, mint község (Tankó Gyula, 1998. 122.). Majdnem teljesen összenőtt Gyimesfelsőlokkal. A Boros-patakától a Hidegség-patak torkolatán alól, Tatroson átvezető hídig tart. Havasi telepekből álló szórványtelepülés. A falu 1782-ig a csíkszentmiklósi egyházközséghez tartozott, 1795-től már a Gyimesi egyházközség leányegyháza. Felsőloktól az 1900-as évek elején válhatott el, amikor Felsőlok önállóvá vált. Fő foglalkozási ág a pásztorkodás és a kereskedelem volt. A vasútépítést követően fűrészüzem létesül, deszkagyára ma is termel. A község összlakossága 5.317 fő, melyből 5.250 magyar. Csak Gyimesközéplok falu lakossága 1.175 fő (ebből román 23, magyar 1.152). Középlokon a vasúti megálló a Csíki-patak beömlése közelében van. Kitűnő gyógyfürdőjét a Sötétpatakában reumás megbetegedések kezelésére használják.

A kis telepek, lakott helyek egymás követik a Tatros völgyében.

  • Borospataka vagy Boros (Valea Boroş). Keletre (jobbra) nyíló hosszanti völgyében folyik a Boros-pataka, melynek felső folyása már Hidegkúti völgy nevet veszi fel és az Apahavas (1330 m) melletti Hidegkút forrásból ered. Völgyének jobb oldali részei meredekek, míg a bal oldali lejtők lankásak. 429 személy lakja, mind magyarok.
  • Setétpataka vagy Sötétpatak (Valea Întunecoasă). A 12A országútról a 10-es községi úton közelíthető meg (1,4 km). Csíkszeredától 33 km-re fekszik, közel, 900 m tszf. magasságban. Közelében van a Naskalat csúcs (1566 m). A nyugatra (balra) nyíló völgy elején a századfordulón, a patak jobb partján egy kis népi fürdő létesült. Három bikarbonátos-földes, szénsavas ásványvízforrása van, külső használatra (érrendszeri és reumatikus betegségek kezelésére javallott). Két forrás vizét a meleg fürdő hasznosítja, a harmadikat kő-köpűbe foglalva ivóvízként használják. A kis telepen 11 fürdőkád áll a fürdőzök rendelkezésére. Távlati fejlesztése a hidrogeológiai feltárások és vízfoglalások eredményeitől függ. Sötététpatakát 240 személy lakja, egy kivételével magyarok. Sötét-patakról 1797-ben írnak először (Szőcs J. 1992).
  • Kápolnapataka vagy Kápolna (Valea Capelei). A főútból (12A) jobbra, a vasúti kereszteződés után nyíló rövidebb völgyszakasz. Lakossága 319 fő, mind magyarok. Közelében van a Tarkő vasúti megálló. Délen a Felső-nyíres, északon a Vészoldala-Jáhoros-Borjúvész magas dombhátak határolják. Ettől északra a Csíki völgy terül el. Ez a hely a vidék legmagasabb pontja. A kis telep római katolikus temploma 1853-ban épült, védőszentje Mária-Magdolna. A felsőlokiak ösvényeken idejártak szentmisét hallgatni.
  • Antalokpataka vagy Antalok (Valea lui Antaloc). A 12A országúttól nyugatra (balra), terül el. 254 személy lakja, mind magyarok. Az Antalok-pataka régi neve a Naskalat-pataka volt (Szőcs J. 1992). Balról a Hargas-pataka ömlik az Antalok-patakába. Északon a Silye széles dombhát húzódik.

Gyímesközéplok végében, a vasútvonalat meghaladva, közvetlenül balra nyílik egy hosszanti völgy (127A megyei út mentén). Ez a Hidegség völgye (Valea Rece). Ez a völgy mélyen felnyúlik a Naskalat hosszú gerince alá. A Hidegség-pataka a Tatros felső szakaszának leghosszabb és legbővebb vizű mellékága. A Hidegség völgyében felfelé haladó 127A jelzésű megyei út mentén több kisebb szórvány húzódik meg:

  • Bánpataka vagy Bándpataka. A főútról (12A) balra lekanyarodva, az első patakvölgy ugyancsak balra, a Bánd-pataka. E kis völgy a kárpáti homokkőbe mélyült. A Bánhegy (1129 m) és a Lápos sarok (1349 m) déli előterében folyik. Délről a Sije-tető vagy Silye (1089 m) határolja. Kis temploma a völgy torkolatában fekszik. Keletről már Bákó megye határvonala húzódik.
  • Kováspataka (térképen: Kovás, rom. Kovaş). A vasúti kereszteződéstől mintegy 2,5 km-re, 814 m magaságban nyílik egy kis völgy nyugati (balra) irányba. A kis völgyben húzódnak meg a szórvány házai. Átellenben a Bándi-pataka ömlik a Hidegség-patakába.
  • Szalamáspataka vagy Szalomás (térképen: Szalamás, Szalomás, rom Şălămaş). A kis völgyület szintén a Kondra kereszt irányából nyílik a Hidegségre. Délen a Kovás, északon a Szalamás magas dombhátak határolják. Északon az Orogyik magas dombhát emelkedik, melynek oldalából a Cokán-pataka ered. A Szalomás-patak völgyében szintén szénfeltárás figyelhető meg, melyet a mált század végén 6 táróban 141 m hosszúságban termeltek ki.
  • Hidegség (Valea Rece). A 127 A. megyei úton (főút) közelíthető meg (9 km). Útfaluként jellemezhető fő településrész ebben a völgyben. 1992-ben 2.214 lakosa volt, melyből 10 román, 2.184 magyar és 20 cigány. Hidegség neve 1750-ben előjön a hivatalos írásokban (Szőcs János, 1992). Római katolikus fakápolnája a 19. század végén épült. Fennebb a Hidegség völgyébe nyugatról (jobbról) szakad a Jávárdi-pataka, majd a Nyakas-pataka és a Bükkhavas-pataka, míg keletről (balról) a Hajnalvölgy-pataka.
  • Jávárdipataka (Iavardi). A Jávárdi völgye a Gyimesek egyik legszebb vidéke. Területén áll a Római katolikus Szent Antal fakápolna (a 19. században épült). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) ez a fakápolna műemléképületként szerepel. A Jávárdi-gerinc (1445 m) oldalában meredező alsó-triászkori mészkövekből meszet égettek. A Szakadát lejtőjén liász kori szénpala rétegek húzódnak. A Jávárdi-patakán egy 6-8 m magas vízesés tekinthető meg melynek neve "Zógó".
  • Bükkhavaspataka vagy Bükkhavas (Poiana Fagului). A 12A országúttól 10 km-re fekszik. 1992-ben 70 lakósa volt, melyből 4 román a többi magyar. 1898-ban Bükkhavaspataka néven mint Gyimesközéplok egyéb lakott helyét tartották nyilván és felvették a Helységnévtárba. Patakjai: jobbról az André-pataka, Barát-pataka és Kalócsás-pataka, míg balról a Körösös-pataka.
  • Barackospataka vagy Barackos (Baraţcoş). Ez képezi a Hidegség "végét". Északon az 1340 m magas Barackos hegy, délen az Orogyik határolja. Lakossága 1992-ben 255 fő, melyből 3 román a többi magyar. A jobb oldali mellékvölgyben, a Muhos-patakban borvízforrás és egy kis fürdő van.
  • Farkaspalló (Puntea Lupului). 1913-ban Csíkdánfalva határához tartozott. A telep 18,5 km-re a 12-es országúttól. Csíkszereda távolsága 57 km. Lakossága 161 fő, melyből 6 román kivételével mind magyarok. A 127A megyei út a vízválasztón át Neamţ megyébe vezet majd a Damuk-patak völgyében Hosszúrez és Gyergyódamuk érintésével a Békás-szoros (Bicaz-Chei) településnél éri el a 12C országutat. Barátostelep Farkaspalló tartozéka.
  • Háromkút (Trei Fântăni). A Fekete Hagymás (1792 m) és a Határkő (1218 m) között elterülő kis szórvány a Kis-Békás-patak felső szakasza mentén. Farkaspallótól nyugatra terül el. Az 1930-as években 30 gyimesközéploki gazda vette meg a területek egy részét. Ma közigazgatásilag Neamţ megye Gyergyódamuk (Dămuc) községéhez tartozik. A Tarkő pusztája közelében van a háromágú forrás (karsztforrás).

Hidegségből visszatérve a főútra (12A) a Tatros völgyében az utolsó gyimesközéploki tanyabokor a Nagypatak.

  • Nagypatak (Valea Mare). A vasúti átjárón (Tarkő megálló - Tarcău) túl, a főútról (12A) jobbra (délre) nyíló völgy. Dús legelők és kaszálók birodalma. Völgyében egy kis fűrészüzem és egy kis borvízforrás volt.
Más látnivalók Gyimesközéplokon: a 822-es bennvalón: paraszti gazdaság (ház, konyha, csűr a 19. század elejéről). Kicsi Káruly Péter posztóványolója (850. házszám): a 19. század elejéről). Csillag Péter (1041. házszám): vízimalom és lakatos műhely (19. századból). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Gyimesközéplok község északi határában, az Orodik lábánál (1177) végződik Hargita megye (idáig Csíkszeredától 59 km a 12-es országút mentén). Tulajdonképpen a Buha-pataka vagy Határ-pataka mentén jelölték ki a régi határt. Áthaladva a Tatros vize felett már Bákó (Bacău) megyében járunk.