Kászon vidéke

Kászonjakabfalva (Iacobeni)

A 121G megyei úton közelíthető meg, amely Kászonújfaluból ágazik el északi irányban.1992-ben lakossága 405 fő volt, 66 román és 4 cigány kivételével mind magyarok. A községközponttól délre, tőle 4 km-re fekszik. Nevét a Jakab családtól kapta. 1567-ben Jakabfalva 33 kapuval szerepel. 1602-ben 33 jakabfalvi székelyt eskettek fel a császár hűségére. 1783-ig Nagykászon filiája volt. A falut 1907. január 1.-én nyilvánították nagyközséggé. Borvíztöltődéjében a Salutaris majd a Kászon Gyöngye címkéjű borvizet palackozzák 1890 és 1990 között (Zsigmond Enikő, 1997. 83).

A falu keleti részében található borvízforrás és fürdő, 13 lakószobával, amelyet futkosó mirigy (scrofula) ellen javallottak. A Balás forrás töltődéje 1894-1956 között üzemelt.

Római katolikus temploma 1808-18 között épült és Szent Lélek tiszteletére szentelte fel Rudnai Sándor erdélyi római katolikus püspök (1817). A búcsú pünkösd másodnapján van. A templom 18. századi harangjait (1724 és 1798) elvitték, a jelenlegiek 1922-ből illetve 1928-ból valók. A harmadik harangja 1910-ből való. Nem volt középkori temploma. Hívei a nagykászoni templomhoz tartoztak. 1767-ben kérik, hogy önállósítsák, mint plébániát. Már előbb építenek templomot, mert kisebb harangjuk felirata szerint az 1724-ben készült Jakabfalva részére (Benkő K. II. 137. és Léstyán F. 1996. I. 219). 1783-ban nyeri el önállóságát. 1906-ba a torony felső részét újraépítették.

Gyalogtúra a Jakabfalvi fürdőhöz (Kászonfürdő). 121G megyei útból, a 8-as községi út mentén 4,5 km. A Borvíz-patak völgyében fekszik, mintegy 800 m tszf. magasságban. Helyi jellegű fürdőtelep. Két borvízforrás buzog fel, viszonylag kis vízhozammal. Az egykori Főkút vizét hajdan Salutaris néven dugaszolták (1890-tol), majd a "Kászon Gyöngye" (Perla Casinului; Főkút vize vagy az 1-es forrás) néven hozták forgalomba, 1990-ig. A földes-szénsavas ásványvizek csoportjába tartozik, jelentős jód és lítium tartalommal. Mint gyógyvíz főleg gyomorbántalmak gyógyítására javallott.

Felkapaszkodva a gerincre a Borfeje (1040 m), Füge-tető (1189 m), Répát (1282 m) irányába túrázhatunk. Megtekinthető a Répát borvízforrás (a Nagy-Répát-patakában, Feltíztől keletre) és a fehérkői borvíz, a Fehérkő-patakában. (Feltíztől északkeletre; gyalog 4 óra). A Lóbérc területén üvegcsűr volt.

A jakabfalvi fürdőtől, az egykori Balási üveghuta mellett elhaladva kelet felé a Borfején és Nagysarok élén túl a Lassúság-patak völgyét majd a Lóbércet látogathatjuk meg. Innen a Nagy-Nemerére (1649 m), a Kis-Nemerére (1627 m) és a Nagy Sándor csúcsra (1640 m) gyalogolhatunk.

Kászonfeltízről (Altízen-Impéren-Jakabfalván át) visszatérünk a 11B országútra, majd Kiskászon (Casinu Nou) irányában haladva Felső-Háromszék (Kovászna megye) falvait közelíthetjük meg.