Kászon vidéke

Kászonújfalu (Casinu Nou)

A 11B országút mentén terül el 12 km-re Csíkkozmástól, 34 km-re Csíkszeredától és 26 km-re Kézdivásárhelytől. Neve arra utal, hogy Nagykászonnál későbbi keletkezésű település. A Veszes-patak mindkét oldalán fekszik. 1992-ben lakossága 886 fő volt, 8 román és 30 cigány kivételével mind magyarok lakták. A falunak azelőtt egy kis kápolnája volt, melyet 1701-ben emeltek Szent Miklós tiszteletére. Ekkor válik önálló egyházközséggé. Anyakönyvét 1705-től vezetik. Neve először 1477-ben jelenik meg. 1567-ben Újfalu néven 26 kapuval jegyzik. A népi hagyomány szerint Apor báró Szilamér nevű fia telepítette ide a kászoni népet.

Kászonújfalut elhagyva északi irányban Kászonaltíz és a vele szorosan össze-nőtt Kászonfeltíz közelíthető meg a 121G megyei út mentén. A Szetye-patak és a Nádaska-patak közén állt egykor a Szetye-vára, tőle keletre emelkedik a Nagy-Szetye (961 m).

Római katolikus templom 1792-ben épült, kőtornya pedig 1768-ban. A templomot Batthányi Ignác püspök szentelte fel 1796. május 24-én. A templom előtt lévő kereszt (feszülettel) látható. Készítője Vitos József volt (1949-ben). 1826-ban védőkerítéssel vették körül. 1917-ben két harangot vittek el, jelenleg 3 harangja van. A templomot az 1940-es és az 1977-es földrengés megrongálta.