A Csíki Havasok

Turistaösvények a Csíki havasok középső részében

6-os útvonal: Gyimesközéplok - Kápolna pataka - Nagysarok - Papoj - tető (1270 m) - Apa - havas (1329 m) - Nyilénk - Hosszú - havas (1405 m) - Béres - havas (1413 m) - Szellő - hegy (1493 m)

Jelzés: jelzetlen, a Szellőn piros csík Hossza: 27 km Menetidő: 9-10 óra Szintkülönbség: 700 m Kapcsolódik: az 1, 7, 8, 9, 12-es utakhoz Jellemzés: Igen hosszú út, csak nyári túrára ajánljuk.

Kiinduló pont Gyimesközéplok. Megközelítési lehetőségek: a 12/A országút és az 501-es vasútvonal. A gyimesközéploki Tarcau (Tar-havas) nevű vasúti megállónál elhagyjuk az országutat, elindulunk Kápolnapatak település főutcáján. Kb. 600 méter után (10 perc) a patak első nagy kanyarjában kitérünk balra, az Osbarátos dombjára, a nagyon meredeken (25-30o-os szög) felívelő ösvényre. A kapaszkodó első szakasza a legnehezebb egy széles legelőn. Tőlünk balra a völgyből felkúszó fenyves peremén folytatjuk az utat kb. három kilométeren át, míg jobb felől kaszálók, apró erdőfoltok vigyázzák lépteinket. Az indulástól számított másfél óra után a Hegyes-havas (1516 m) déli nyúlványára érkezünk (1443 m). Innen nagy ívben jobbra kanyarodik a gerinc éle és annyira kiszélesedik a havasi legelő, hogy szinte fennsíknak tűnik. Az út továbbra is az erdőhatár közelében halad, míg jobbra elhagyunk egy esztenát és néhány szénatárolót, ideiglenes szállást. Miközben a jobbra és balra bevágódó patakok, völgyek karéján végigvonulunk megtekinthetjük Gyimesbükk települést a Tatros völgyében. A Papoj (1270 m) csúcsától kezdődően utunk egy erdőben folytatódik. Menedékesen lejtve ereszkedik alá a Hidegkút-patak vonulatáig. Ott, ahol keresztezi a patakot, néhány kaszálóház áll a puszta szélén. Ugyanakkor ide jön fel Borospataka településből egy jó állagú e.k. út is. Az Apa-havas (1329 m) északnyugati oldalán vagyunk, egy kilométeren át enyhén emelkedő útszakasz következik. Végre kiérünk a lapos gerincre, melyről keletre igen meredek, szűk völgyecskék szakadnak le. (Apa-havas és Pálistánokpataka). A további útszakaszon, a Fehérbükk-tető (1307 m) környékén elkeskenyedik a havasi legelő. Az eddig északnyugat - délkelet - dél irányú gerinc megkerülve a Boros- és Ugra-patakok karéját, a Fehérbükk-tető után kelet-nyugati irányt vesz fel. Erdőkön, tisztásokon haladunk a Nyilénk hosszú gerincén, végig 1300 méteres magasságban négy kilométeren át. A Nyilénk nyugati sarkánál a Bot-havasról feljövő 7-es út csatlakozásánál erősen kanyargóssá válik a gerincösvény, újból délnyugat-dél irányt véve fel. Tovább a Komját-tető (1402 m), Hosszú-havas (1405 m) és Béres-havas (1413 m) majdnem azonos szintű csúcsai között kanyarog az út. A Péter-havas (1452 m) északnyugati oldalán már a Tatros forrásainál üdíthetjük fel magunkat. A Szép-fej (1371 m) tetejéről a Szulca-patak völgyében előtűnnek Kóstelek házai. Megérkeztünk a Motorsirülohöz és a Csíki-havasok 1-es számú fő gerincútjához. Innen dél felé fordulva, a most már piros csíkkal jelzett úton még bő két kilométert teszünk meg a Szellő-tetőig, utunk végcéljáig.

7-es útvonal: Gyimesfelsőlok - Ugra - patak száda - Kolontos-Bitkó (1171 m) - Bot-havas (1375 m) - Nyilénk

Jelzés: jelzetlen Hossza: 8 km Menetidő: 3 óra Szintkülönbség: 480 m Kapcsolódik: a 6-os útvonal Jellemzés: Minden évszakban járható.

A gyimesfelsőloki polgármesteri hivatal épületét választjuk indulási pontnak (DN 12/A, 501-es vasút). Körülbelül 250 métert haladunk visszafelé az országúton, majd balra feltérünk az Ugra-pataki falusi útra. 100 m után átmegyünk a vasúti híd alatt és rögtön jobbra térünk a temető sarkánál. Az ösvény a Kolontos-Bitkó (1171 m) kopasz, meredek élén folytatódik a gyimesfelsőlokiak kaszálóin. Az út végig lépcsőzetesen halad. Minden meredekebb kapaszkodó után egy lapos, egyenes szakasz következik. A Bitkóról már teljes egészében belátható a Tatros felső völgye. Tőlünk balra Ugrapataka tömött házsorai húzódnak meg a két meredek domboldal, az Ugra és Kolontos-Bitkó között. A keskeny élen tovább kapaszkodva a farkaspataki oldalról (jobb) felkúszó erdő szélén haladunk. Két kilométer után jobbra (dél) kanyarodunk a kiszélesedő pusztán, aztán az 1334 méteres magasságnál keletre fordulunk a Bot-havas (1375 m) irányába. Az út közvetlen a csúcson halad át, ahol újból érdemes körülnézni (a Csügés völgye keleten, Ugra-, Boros-, Bot-havas- és Komját-patakok hasadékai északnyugaton, délen a tekintélyes Szellő, keleten a Káronta, északon az Apa-havas látható). Innen már csak az út végső, nagyon kényelmes szakasza következik egy nagy, lapos legelőn keresztül a Nyilénk sarkáig.

8-as útvonal: A csíkszépvízi Kishavas panzió - a gyimesi országút (DN 12) - a szépvízi gyűjtotó sarka - Szépvíz-patak völgye - Szénás út a Szénás-tető (1190 m) alatt - Motorsirülő - Szép-fej (1317 m) alatt - Szellő-tető (1493 m) - Pálos feje - Nagy-Koszorú (Gozoru 1229 m) - Veres-láz - Szépvízi-tó - Kishavas panzió

Jelzés: Javarészt jelzetlen, a főgerinc piros csík, a Szellő és a Pálos feje között piros kereszt Hossza: 26 km Menetidő: 7-8 óra Szintkülönbség: 540 m Kapcsolódik: az 1-es és a 6-os utakhoz. Jellemzés: Minden évszakban könnyen járható út gyalogosan, terepjáróval és hegyi biciklivel.

A Csíki-havasok középső részének egyik legszebb útját, egy körutat mutatunk be. S habár nem jelzett, annyira könnyű a tájékozódás, hogy bárki biztonsággal elindulhat rajta. A szépvízi Kishavas panzióig a Csíkot Moldovával összekötő és a Gyimeseken áthaladó országutat használjuk. Itt ki-ki kedvére elhagyhatja a járművét és megkezdheti a gyalogtúrát. A jól járható, széles földúton elindulva kezdetben a gyűjtőtó fölött haladunk. A kezdettől számított ötödik kilométerben a Szépvíz-patak két felső ágának (Szeretők pataka, Fata-patak) találkozásához érkeztünk. A két patak közti hegyélen felkapaszkodó bal oldali köves, kissé meredek utat választjuk. Ez a Szénás-tető (1190 m) déli oldalában, fenyőerdőben emelkedik fel néhány erősebb kanyarral a hegy élére. Kissé kopár, vízmosásoktól barázdált a felszín. Balra tőlünk legelők, kaszálók terülnek el, jobbra végig kísér az erdő széle, mígnem a Motorsirülőnél elérjük a főgerinc utat. Itt jobbra kanyarodunk és pihenőt tartunk a Szép-fej (1371 m) délnyugati oldalának zöld gyepszőnyegén, az út szélén. A további 500 méter után egy bal oldali völgyhajlatban a gerincútból leágazik a kósteleki út, először a Péter-havas-patak bal oldalán haladva, majd a Szulca-patak mentét követve. Mi a gerincúton maradva, csakhamar megérkezünk a Szellő alá. Csúcsára nem vezet fel a jelzett út. Kitérünk tehát belőle és 15 perc múlva felkapaszkodva a Szellő oldalán, megérkezünk a tetejére. A Szellőről visszafelé választhatjuk a már megtett utat. De ha időnk engedi, megtoldhatjuk még két kilométerrel a Szellő alatt kanyargó főgerinc ösvényt, a Pálos fejének nevezett dűlőig. Itt ha hiányosan is, néhol felbukkan egy-egy piros kereszt jelzés, a Csíksomlyóra menő turistaút jele. A Fata-patak szegélyének félkörívén halad tehát a gerincút, mígnem nyugatra kanyarodik. Ekkor már előttünk áll a Pricske (1292 m), a legkiemelkedőbb formás kúpocska ezen a szakaszon. Nem megyünk fel rá, hanem az előtte lévő legelős hegyélen (Pálos feje) jobbra térünk egy erdei úton, mely a további 7 kilométeren, végig a Nagy-Koszorú hosszúra nyúlt, nyitott gerincén halad, kitűnő rálátást biztosítva a két szomszéd patak völgyére (Fata-, Pálos-patakok), a Kurta-Koszorú hosszú gerincére, visszafelé a Szellőre és előre a szépvízi gáttóra. A Veres-láz élén menedékesen leereszkedve visszatérünk a Szépvíz-patak e.k. útjára, majd az országútra. Szálláslehetőségek: a Kishavas panzióban, vagy szabad kempingezés a tó körül.

9-es útvonal: Csíkszereda - Csíksomlyó - Csobotfalva - Somlyó pataka - Nagybükk hegyese alatt(1078m) - Sándor dombja (1174 m) - Kolos - tető (1246 m) - Pricske - tető (1292 m) - Szellő - hegy (1494 m)

Jelzés: hiányos piros kereszt Hossza: 21 km Menetidő: 6-7 óra Szintkülönbség: 844 m Kapcsolódik: az 1, 6 és 8 utakhoz. Jellemzés: Inkább nyári mint téli túrázásra alkalmasabb.

Csíkszereda város központjából indulunk. A Márton Áron főgimnázium után jobbra, a Szék útján kitérünk a városon áthaladó országútból (DN 12). Két kilométer után a csíksomlyói kegytemplom előtt vagyunk. A régi KALOT-épület (Katolikus Legények Országos Társulata), és a Jakab Antal Tanulmányi Ház után balra, majd rögtön jobbra térünk, anélkül, hogy a Csíkpálfalvára vezető aszfaltozott utat követnénk. Csobotfalva első házai között vagyunk. Balra a dombon a Szent Péter-templom áll (értékes barokk műemléktemplom). A falu főutcáját követjük. A falun kívül a Somlyó-patak mentén épített, gépkocsival is jól járható e.k. úton folytatjuk túránkat. Az utolsó házaktól 1 km távolságra az út jobb oldalán, a mocsaras réten jóízű borvízforrás található. A második borvízforrást a patak és az út között találjuk egy újabb kilométer után. Mindkettő finom, iható víz. Nem árt tartalékolni belőle. Az elkövetkező négy kilométeres szakaszon végig a Somlyó-patak útját járjuk. A negyedik kilométerben véget ér az e.k. út és egy szekérútban folytatódik, felfelé a patak mellékága mentén (jobbra) egy meglehetősen barátságtalan fenyőerdőben. Mindez addig van így, míg ki nem érünk a Nagy-Bükk hegyese és a Nagy-Salamás-gerinc találkozási pontjához, egy lapos, keskeny hegyhátra. Itt jobbról hozzánk csatlakozik a Nagy-Somlyóról feljövő és a Nagy-Salamáson végighaladó erdei út. A mi utunk az erdőben megkerülve a Somlyó-patak karéját derékszögben balra kanyarodik, és rövid kaptatóval kiér a gerinc egyik tisztására. Miközben átlósan átvágunk a tisztáson, egy újabb jobb oldali út csatlakozik hozzánk a Háromkút feje (1073 m) és a Nagy-Bükk hegyese (1078 m) irányából. Északnak fordulva egy keskeny erdőrésen át keletről kerüljük ki a Somlyó-patak tetejének ponkját (1072 m). Az út tovább kanyarog a hegygerincen, átszelve egy-egy tisztást, vagy kisebb erdőfoltot a Közép-bükk-, Aracs- és Remete-patakok (nyugat) karéján. Három kilométer után, a lapos hegytetőn jókora krumpliföld és néhány gazdasági épület tűnik fel. Innen enyhe emelkedő következik egy kilométeren át a Sándor dombjáig (1170 m). A turistaösvény megduplázódik. Egyik ága (bal) átível a Sándor dombja csúcsán, ahonnan szép kilátás nyílik a Fenyővíz-patak völgyére (kelet) és a Középcsíki-medence távolabbi falvaira. (A Sándor dombjáról egyetlen balra menő úton sem szabad elindulni, mert könnyen Delnén vagy Szentmiklóson kötünk ki!) A gerinc főútja a csúcs alatt vezet el a Fenyővíz-patak egyik mellékága karéjában. Aki meg akarja spórolni a csúcsmászást, bátran haladhat ezen tovább. Az út tovább kígyózik az északkelet-délnyugat irányt betartva a Kolos-tető (1246 m) irányába. A Sándor dombja és Kolos közötti három kilométeres szakasz nem egyéb, mint a havasi legelők és a csoportosan vagy magányosan megjelenő mogyoróbokrok, fenyők, nyírfák „parkerdőjének" harmonikus ötvöződése. A Kolos-tetőn túl elkeskenyedik és keletre tájolódik a hegygerinc. A hullámosan le-fel emelkedő felszínen az út a Pricske-tető (1292 m) hegyes kiszögelését északról kerüli meg, felvéve a balról becsatlakozó Nagy-Koszorú útját, a 8-as turistautat. Innen tovább már csak két kilométer van hátra a Szellő oldalában kanyargó, fő gerincösvényig (1-es útvonal). Nagy ívben balra kanyarodva megkerüljük a Fata-patak (nyugat) katlanját és megkezdjük a Szellő ostromát, elhagyva a gerinc utat.

10-es útvonal: Csíkbánkfalva - Szentegyháza patak, kitérő Adorjánfürdőre - Szénégető pataka - Havas - tető (1253 m) - Óriás - tető (1297 m) - Boldogasszony - kápolna - Csíkszentgyörgy

Jelzés: hiányos piros pont Hossza: 12 km +1,5 km kitérő oda-vissza Adorján-fürdőre Menetidő:4-6 óra Szintkülönbség: 560 m Jellemzés: Csak nyári túrára ajánljuk a ritka jelzések és az Óriás-tető nagyon meredek északnyugati hegy-lába miatt.

Csíkbánkfalva templomától indulunk a falu között a Szentegyháza pataka mentén. A házak mögötti dombocskán a Kálvária kápolnája látható. Két kilométer után útelágazáshoz érkezünk. Ha meg akarjuk látogatni Adorján-fürdőt, a bal oldali útra térünk. Az út egyenletesen harántol felfelé kb. 700 méteren. A kaszáló felső részében az alig csordogáló Borvíz-patak medrének bal partján található a régi Adorján-fürdő borvízforrásainak egyike. Fennebb tőle, szorosan az erdő szélén a meleg fürdő romos épülete, és félig kiapadt forrásaiba botlunk. Még mindig elsőrangú táborozó- és pihenőhely. Visszatérve az útelágazáshoz, a Szénégető-patak bal oldalán a Maj-domb (969 m) lábánál lévő kaszálókon haladunk előre és egyre fennebb. Az erdő szélét elérve az út hirtelen meredekké válik. Mindvégig megmarad a patak bal oldalán, 50-80 méterrel magasabban. Szűk két kilométer után a követendő hegygerinc keskeny tisztására érkezünk. Itt éles szögben balra fordulunk, és megkezdjük felfelé haladó utunkat a Havas-tető irányába (észak­kelet). Jobbról és balról fenyőerdők sorfala zárja el a kilátást. Egy kilométer után a Havas-tetőn (1253 m), egy újabb kilométer után az Óriás-tetőn (1297 m) találjuk magunkat. Az Óriás-tető előtt (dél) kétfelé válik az út. A jobb oldali ág beereszkedik egy kaszálón a főgerinc ösvénybe, a Karocsi-hegy (1193 m) fölött (1-es út). A másik ága bal felé tér el az Óriás-tető alatt és ennek meredek, erdővel borított, nyugatra lejtő hegylábán leereszkedik a Csíkszentgyörgy fölött álló Boldogasszony-kápolnáig. Az út az első kilométeren sötét fenyőerdőben halad, majd egészen Csíkszentgyörgyig (újabb 2 km) egy kaszálókkal tarkított, nyitott domboldalon. A kápolnától a Fiság völgye tömött füzérfalvaira nyílik kitűnő rálátás, nyugatra az Alcsíki-medence széles tere tárul ki, háttérben a Hargita sötét erdőkkel borított, hullámos gerincével, amelyből leginkább a Kakukk-hegy (1558 m) csúcsa magasodik ki.