A Csíki Havasok

Kerülő utvonalak

18-as útvonal: Lóvész vasútállomás - Karakó-völgyhíd - Lóvész-tető (1289 m) oldala - Gyertyán-tető - Köd gerince - Kocsonka (898 m) - Köd-tető (842 m) - Csere dombja (765 m) - Vacsárcsi kőfejtője - Göröcsfalva, templom

Jelzés: jelzetlen Hossza: 16 km Menetidő: 5-6 óra Szintkülönbség: 610 m Jellemzés: Minden évszakban járható túraút.

Az 501-es gyimesi vasútvonalon közlekedve (Csicsó-Adjud) a reggeli órákban megérkezünk Lóvész vasútállomására. Innen a sínek mellett visszagyalogolunk a Karakó-völgyhídig. (1,3 km). A nagyon széles és mély völgyet Románia legnagyobb vasúti viaduktja íveli át egyetlen hatalmas félkörívvel. Méretei nem mindennapiak: hossza 264 m, magassága 61 m, a vasbeton körív sugara 37 m, a körív hossza 100 m. Első változata 1897-ben épült, ezt az első világháború végén felrobbantották. A második, ideiglenes völgyhíd 1944-ben semmisült meg. A harmadik, a mostani 1945-től létezik. A híd alsó végénél néhány ház van a vasút jobb oldalán. Mellettük meredek út kapaszkodik kifelé a Lóvész-tető déli oldalán egy kiterjedt kaszálós-legelős helyen. Vagy ezen, vagy a híd alá lekerülve a Karakó-patak mentén felfelé haladva másszuk meg a Lóvész-tetőt (1289 m). A hegyoldal gombalelőhely. Ha már kint vagyunk a csúcson, teljes pompájában kitárulkozik előttünk a Középcsíki-medence. A pihenő után egy erdőszélen nyugatra (balra) indulunk és rátérünk a Köd hosszú gerincére. Közben nagyon vigyázunk, hogy ne menjünk be az Illanc-patakba egyetlen jobbra tartó ösvényen sem. Egy nagyobb erdőfolton (2 km) áthatolva a Köd Gyertyán-tetőnek nevezett éles gerincére érkezünk. Tőlünk délre belátható a Karakó- és Rákos-patakok völgye Ajnád, Lóvész, Csíkszentmihály településekkel, s azon túl a Középcsíki-medence széles rónáján vannak az Olt menti és hegylábi települések. Északra a Felcsíki-medence füzérfalvai sorakoznak az Olt szalagja mellett. Legszembetűnőbb a csíkkarcfalvi vártemplom, a szenttamási Csonka-torony és a csíkszentdomokosi Garadosdomb mészkobányája. A háttérben a Hargita csúcsai: a Csicsói-, Madéfalvi-, Rákosi-, Madarasi-Harghita és az Osztoros csúcsok. Folytatásukban északon a Görgény vonulata kezdődik. A Gyertyán-tetőtől teljes hosszában végigjárjuk a Köd-vonulatot, nyitott, jó kilátást biztosító területen sétálgatva. Két kilométer után Ajnád vasúti megállója fölött vagyunk. Ha a túrát meg akarjuk szakítani, begyalogolhatunk a vasútállomásra és a vonatok valamelyikével, hazatérhetünk. Ellenkező esetben a gerincúton folytatjuk megkezdett túránkat. A Köd háta lágy vonalú domborulatok és alig bemélyedő nyergek váltakozása. Az ajnádi vasútállomás közeléből tovább indulva a Köd-erdőt is érintjük. Ha kora tavasszal járunk erre, figyeljünk a vaddisznó túrásokra, néha ottfelejtett, kitúrt szarvasgombára bukkanhatunk! A negyedik kilométerben az út kétfelé ágazik: - a 18/A változat a Csere-dombon keresztül a Vacsárcsi (Csíkrákos község része) közelében lévő felhagyott kőfejtőhöz vezet. Itt a kőbányában bazaltandeziteket láthatunk. A kőbánya udvarát a felgyűlt csapadék tóvá alakította. Különleges látvány - egész Csíkban nincs hozzá hasonló. A bányától begyalogolunk Göröcsfalvára (Csíkrákos község része), hogy a templomot megcsodálhassuk. - a 18/B út tovább visz a Köd gerincén, majd a Rákos-tető (808 m) alatt balra bekanyarodik a göröcsfalvi templomhoz. Mielőtt szemügyre vennénk különleges jelekkel telefestett zömök tornyát és magát a templomot, nézzünk körül temetőjében is. Zöld Péternek, a madéfalvi veszedelem néven ismert 1764-es, székely ellenállási mozgalom vezéralakjának síremléke kelti fel figyelmünket. Rákos községben még megtekinthető a Cserey-kúria, a Bogáti-domb alatt a borvízfürdő és a dombon a Szent Jakab-kápolna.

19-es útvonal: Csíkszereda - Fitód-sarka - Véreskép - Csíkszentléleki templom - Bocskor-hegy éle - Bükk-feje (939 m) - Hosszúaszó - Hosszúaszó pataka - Xántus - kápolna - Fitód - Csíkszereda

Jelzés: jelzetlen Hossza: 15 km Menetidő: 5-6 óra Szintkülönbség: 260 m Jellemzés: Minden évszakban járható kellemes, könnyű túraút.

Csíkszereda keleti végéből a Hargita Népe napilap szerkesztőségének épületétől indulunk. A Csíkmindszentre vezető aszfaltozott megyei úton gyalogolunk, elhagyva balra a város és Fitód közötti mezőgazdasági farmot. A Cáka dombját kikerülve, jobbra a Suta gyűjtőtó és a Suta erdős dombja, balra a Nagy-Somlyó kerek kupolája látszik. Fitód elejénél az út kétfelé ágazik. Nem megyünk be a faluba, hanem a nyárfasorral szegélyezett mindszenti úton haladunk előre, hágóra. A Bocskor dombja és a Suta közötti nyereg legmagasabb pontján, az út szélén jobbra máris előtűnik a Véreskép, túraútvonalunk első fontos célpontja. Továbbhaladunk Csíkszentlélekre. A falucska első házcsoportjának központjától balra kitér egy utca. Elhagyjuk a közutat és ezen a kis utcán kimegyünk a templomig. Maga a templom értékes műemléképület, román kori, gótikus és barokk stíluselemek ötvöződnek benne. Belső berendezésének némely darabja műkincs. Előtte egy 300 évesre becsült hársfa áll. A szentlélekiek szádkofája - a "tanácsfa". A vén fa Hargita megye szigorúan védett növényeinek listáján szerepel. A templom kulcsát a paplakban őrzik. Ha mindent megnézünk; a temetőn keresztül, vagy ennek kertje mellett tovább megyünk. Átlábalunk a Bánatos-patak mocsaras-vizenyős part menti kaszálóin. A patakon túl kikapaszkodva a Bocskor-hegy élére, jobbra fordulunk és végig a gerincen haladva a kopasz dombon közeledünk Hosszúaszó felé. A hepehupás útvonalon a Bükk feje (939 m) magaslata előtt egy mezei út keresztezi utunkat. Nem térünk le a gerincútról, egyenesen előre tartunk a Bükk feje és a Három-kút teteje (948 m) közötti hegynyeregig. Itt jön fel Csíkmindszentről a Hosszúaszóba vezető szekérút (autóval kevésbé járható). A nyeregben balra térünk és egy erdőcske szélén, a vízmosásoktól mélyen barázdált úton leereszkedünk Hosszúaszóba, borvizes hely. A kis medencébe benyúló, kerek, meredek dombocskán templom áll. Körülötte elhagyott temető. A régi, népes település 1974-re teljesen elnéptelenedett. Miután megismerkedtünk a faluval, hazafelé indulunk a Hosszúaszó völgyén lefelé. Az út a patak bal partján halad az erdőszélen. Két kilométer után balra, az erdő és egy irtás határán áll a Xántus-kápolna. Szemben a kápolnával, a Libidári-dombon, a bozótos erdőben még fellelhetők a Xántus-kastély romjai. A kápolnától Fitódig két kilométer van. Fitódon végigmenve visszatérünk Csíkszeredába azon az úton, amelyiken elindultunk.

20-as útvonal: Csíkszereda - Cáka dombja alatt - a Nagy-Somlyó oldala - Nagy-Somlyó-csúcs (1033 m) - a két Somlyó nyerge - Szent Antal-kápolna - a somlyói borvízkút - a csíksomlyói Mária-kegytemplom - Csíkszereda

Jelzés: jelzetlen Hossza: 10 km Menetidő: 4-5 óra Szintkülönbség: 380 m Jellemzés: Minden évszakban járható kellemes túraút.

Ezt a kirándulást a Nagy-Somlyóra és Csíksomlyóra nemcsak turista-, de zarándokútként is értelmezhetjük. Csíkszereda központjából indulva a szentléleki úton kimegyünk a nyomdáig. Az aszfaltozott közúton elhagyjuk balról a mezőgazdasági farmot, jobbról a Cáka dombját. A farm utáni kanyarban, egy befejezetlen útszéli faház mellett, balra kitérünk a szántóföldekre. A mezsgyéken lépcsőzetesen felmenő ösvény a Nagy-Somlyó délnyugati lábán halad. Miközben felsétálunk rajta a hegy derekán körbefutó erdei útig, egyre jobban kitárul körülöttünk a láthatár. Ha elértük az öv utat, azon haladunk tovább jobbra, keletre. Erdő között vezet, 500-600 m után véget ér egy tisztáson. Tovább sétálva az erdő-tisztás határán kiérünk a Kígyós-puszta szélére. Itt egy frissen ültetett, fiatal vörösfenyő erdőben (Larix decidua, lombhullató fenyő) balra megtaláljuk a két erdő határán a Nagy-Somlyóra felvezető utat. Ez menedékesen emelkedik fel a Somlyó-hegy nyugati magaslata és a főcsúcs közötti nyeregre. A nyeregből kitaposott, kavicsos ösvényen kapaszkodunk fel a Nagy-Somlyó 1033 méteres csúcsára. Tetején egy fémcsőből megépített, 25 m magas kilátótorony áll. A Somlyó-hegy annyira Csík közepén van, hogy sehonnan jobban belátni a három Csíki-medencét nem lehet. Miután szemünk betelt a gyönyörű táj képével, elindulunk lefelé a hegyről. Kezdetben ugyanazon az úton megyünk visszafelé, mint amelyiken feljöttünk, majd az erdő peremét övező kitűnő állapotú úton nyugatról megkerüljük a Nagy-Somlyót. Máris a Kis- és Nagy-Somlyó közötti, lágy hajlatú, karcsú hegynyeregben vagyunk, a csíksomlyói pünkösdi búcsúk és az Ezer Székely Leány-nap színterén, a Makovecz Imre tervezte szabadtéri oltárnál. Lennebb a hegy délnyugati ormán épült a Szent Antal-kápolna. A Kis-Somlyóról nemcsak az említett kápolna felé lehet leereszkedni, hanem a 14 stációból álló Golgota útján is, amelynek felső vége a Salvator-kápolna udvarára vezet, ahol a Passió-kápolna és a remetelak is áll. Mindkét lejárat a somlyói fedeles borvíznél ér véget. Túránk végeztével visszatérünk Csíkszeredába, akár a Szék útján a Márton Áron gimnázium felé, akár a réten keresztül a Kalász városnegyed irányába.