Tusnádfürdő

Tusnádfürdő (Băile Tuşnad, Bad Tuschnad, Kaiserbad)

Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű látványossága és fürdőtelepe. Erdély és a Kárpátok gyöngye, Hargita megye legszebb magaslati fürdőhelyeinek egyike. A 12-es úton közelíthető meg. Csíkszeredától 32, Sepsiszentgyörgytől 37, Baróttól 35 és Brassótól 67 km-re fekszik. Ma az Alcsíki-medence egyetlen városa.

Tusnádfürdő 1968 februárjától Hargita megye egyik jelentős községe, majd 1968. május 27-étől a megye egyik, Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. 1992-ben összlakossága 1.953 fő volt, melyből 1.822 magyar. Az utóbbi években (1992 óta) Tusnádfürdő jelentős nemzetközi konferenciáknak ad helyet.

A nemzetközi jellegű gyógyhely és klimatikus üdülőhely különösen szép természeti környezetben, a vulkánikus eredetű Csomád hegytömb lábánál, az Olt tusnádfürdői szorosában (606 m) fekszik. A kies fürdőtelep hegyaljai klímája, negatív ionokban gazdag levegője jelentős turisztikai tényező. A fürdőtelep átlagos magassága 656 m.

A Csomád a legfiatalabb vulkáni hegység az egész Kárpátokban. Ma itt az utóvulkáni (posztvulkáni) jelenségeket figyelhetjük meg, aminek Tusnádfürdő a létét köszönheti. A Csomád kráterében Európa egyetlen épen megmaradt vulkáni tava, a Szent Anna-tó, a mellékkráterben pedig a Mohos-hegyiláp foglal helyet.

A fürdőtelep fő vízfolyása az Olt. A szoros mélyén csillogó Csukás-tavat az Olt vizéből mesterségesen alakították ki, körülötte kis szabadidő-központ alakult ki, télen pedig gyorskorcsolya-versenypályának ad helyet.

Látnivalók a főút (12-es országút, Olt utca) mentén:

Leereszkedve az Olt bal oldali magas teraszáról a benzinkút és a piac után a szállodák egész sora fogadja a látogatót. Érdemes megállni egy fél órára az Olt szálló előtti parkolóban (a műút bal oldalán), hogy megtekintsük a két kis templomot.

Római katolikus új templom A modern stílusú templom 1982-83-ban épült és 1985. május 4-én szentelték fel, a régebbi kis kápolna helyén. Napjainkra a modern vonalú templom Tusnádfürdő egyik idegenforgalmi érdekességévé vált.

A katolikus templommal átellenben, az út bal oldalán az ortodox templom tekinthető meg, melynek építését 1939-ben kezdték el, 1955-ben folytatták, de csak 1978-ra fejezték be. A freskókat 1971-1977 között a bukaresti Eugen Profeta festette.

Továbbhaladva a főút (postaút) mentén: a langyos (hidrotermális) fürdő (1894-től Rezső, majd Ilona-fürdő néven volt ismeretes, ma az Univers Tourist gondozásában van), üzletház, Tusnád szálló, Művelődési Ház (egykori Három Huszár Vendéglő), Anna-vendéglő következik.

Séta az Akarat (Str. Voinţei) utca mentén: látható a Csukás és Olt szálló, az Ilona-forrás, Rezső-forrás (a langyos fürdőt táplálja), a Kezelőközpont (1977-től működik), Apor- és Mikes-források, villák, vendéglők, Mókus cukrászda.

Tusnádfürdő rövid története

Tusnádfürdő neve legelőször 1861-ben fordul elő. Jelentősebb szakaszok a fürdőtelep életében:

1. A kis fürdőtelep alapítása 1842-re tehető, 1850 körül már önálló teleppé alakul. 1845-ben Jankó Béla a források leírását közli az Erdélyi Híradóban. 1845-ben Tusnád, Verebes, Kozmás és Lázárfalva elöljárósága hat tagú részvénytársaságot alapít. Ettől kezdetét veszi a szervezett fürdőfejlesztés. Hamarosan felépül a Püspökház (a tusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök adományából), majd 1846-ban a magánosok kezdeményezésére 40 villa épül. Elkészül a Fogadóház is. 1845-ig Tusnád tartozéka volt. 1849-ben Gál Sándor ezredes az Alvégi szikla csúcsán három ágyúval tartóztatta fel az orosz-osztrák csapatokat. 1848-49 után a telep több létesítménye tönkrement. 1852-ben az Alvégi Szikla alatt svájci típusú villákat építenek, s e teleprész neve Svájc lett.

2. 1864-ben Nagy Dániel kézdivásárhelyi birtokos kezelésében van a fürdő. 1866-ban nyolc borvízforrás vizét elemzik (elemző: Dietrich H. Gustaw, zürichi vegyész). Megindul, s az 1900-as évek elejéig tartott a Főkút vizének palackozása. Felépült a 23 fokos vízzel működő meleg fürdő. 1868-ban fedett sétány és pavilon épül, 1870-72-ben megépül a Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy közötti országút. 1872-ben az Alvégi szikla fölött megépül a Ludmilla tetőnek (727 m) nevezett pavilon. 1883-ban a Nagycsomád nyugati oldalán, 761 m magasságban felépül az Apor-bástya. A fürdőnépszerűsítés terén kiemelkedő eseménynek számított a magyar orvosok és természetvizsgálók 1875-ben megtartott 18. értekezlete, ahol Lengyel Gyula fürdőorvos ismertette a fürdő történetét és a vidék gyógytényezőit.

3. 1880-tól a fürdőtelep fejlődése felfelé ívelt. 1890-re elkészült a Stefánia vízgyógyintézet, melyben négy medence, négy hideg szalonfürdő 14 porcelánkád állt a vendégek rendelkezésére. Ez a vízgyógyintézet 1975-ig működött. 1893-ban nekifogtak a mezotermális Rezső-forrás vizeinek foglalására (Rezső- vagy Ilona-fürdő, a mai mezotermális fürdő) és egy langyos vizű úszómedence kiépítéshez. 1896-97-ben elkészült az új gyógycsarnok (Kurszalon), amely 1913-ban tűzvész áldozatává vált. A Csukás-tó mesterséges tavat 1882-1893 között alakították ki (nyáron csónakázó tó, télen korcsolya-versenyeket rendeznek itt), majd az első világháború után strandfürdővé ("Szegények feredője") építik ki. Több villát felújítottak és 1891-től Tache Stănescu brassói kereskedő közérdekű munkálatokba kezd, parkot, sétányokat, az Őskút fölé ivócsarnokot építtetett. Róla nevezték el az országút melletti kettős kutat. A századfordulón 33 villában 700 szoba áll a vendégek fogadására. A fürdővendégek száma megközelítette a kétezret. A vasútvonal kiépítésével (1896-97) Tusnádfürdő bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba. 1902 augusztus 28-30-a között 500 résztvevővel Tusnádfürdőn tartották meg a Székely Kongresszust. 1912-ben a Csukás-tó partján étkező- és mulatóhely épült. Nevezetes fürdőépületei 1890-től épülnek fel. 1891-ben 103 lelket számláltak a fürdőtelepen (Vitos M. 1894. 448)

4. Az "Erdély gyöngyének" nevezett Tusnádfürdő fejlődésének gátat vetett az első világháború. 1927-ben már klimatikus gyógyhelyként vált híressé. 1928-ban kitakarítják a Csukás-tavat (3.000 négyszögöl területen), strandot építettek és kultúr-rendezvényekre, szórakozásra alkalmas épületet építettek. 1931-től Brassó és Tusnád között fürdővonatokat indítottak, felújították a mofettát. 1935-ben Tusnádfürdő kivált Tusnád községből és Tusnádfürdő néven (Băile Tuşnad) külön település lett. 1941-ben Tusnádfürdő lakossága 724 fő volt. 1941-1943 között a fürdő látogatottsága újból megnövekedett.

5. 1948-1950 között Tusnádfürdő villáit államosították. Megalakították a fürdőgyógyászati vállalatot, majd 1973-ban létrejött a Hargita megyei Fürdővállalat, melynek központja 1985-től Csíkszereda lett. Villanyárammal és ivóvízzel látják el a fürdőtelepet, a Három Huszár Szálló épületében könyvtárat és művelődési házat rendeztek be. 1968. június 16-a óta Tusnádfürdő Hargita megye egyik városa lett. 1970-es években kempingtábort létesítenek az Olt mindkét partján, a Malomcsárda szomszédságában felépül a Malomfogadó-kemping. Korszerűsítik a villákat, parkosítanak, 1970 és 1980 között szállodákat építenek: 1972-ben a 160 férőhelyes Csukás szálló épült fel, majd ugyanebben az évben berendezik az Anna fürdőszállót. 1977-ben felépült a 216 férőhelyes Tusnád-gyógyszálló, amelyet folyosó köt össze a kezelőközponttal. 1978-ra a 256 férőhelyes, fedett uszodával ellátott Olt fürdőszálló készült el. A Csukás-tó közelében az 1970-es évek végén 1100 m mélységből 63 fokos termálvizet tártak fel, majd kiépítik a termálstandot (1980-as évek végére mindez tönkrement). 1980-ban Tulipán néven felújítják az Eldorádó kávéház-étterem épületét. A minden igényt kielégítő balneo-fioterápiai intézet 1977-ben épült fel. Üzletház és vendéglátó-ipari egységek épülnek (Anna-, Tulipán- és Malom-csárda).

6. Az 1980-as évek végén 60 villa állt a vendégek rendelkezésére. 1984-ben 3.000 üdülővendége volt. Ugyancsak az 1980-as években "szabályozzák" az Olt folyását tusnádfürdői szorosban, melynek eredményeként az egykori "Likaskő" természeti ritkaságban menő sziklaalakzat tűnt el. Az 1980-as évek végén a fürdőváros évi vendégforgalma 60.000 fő körül volt. 1989 megalakult a Balneotur Kft, a Convial Kft. 1993-ban a 3-as Napsugár villát a csíkszeredai Europrod Kft. román-magyar vegyes vállalat vásárolta meg, az oltparti vakációs kemping és a mezotermális strand a hazai magántőkével működő Univers Tourist vállalkozás tulajdonába került. 1995-ben a 7-es villát a Hargita megyei Bankpost, a 20-as villát és Mókus cukrászdát ugyancsak az Univers Tours Kft. vásárolta meg.