Maroshévíz

Maroshévíz (Topliţa)

Maroshévíz a Gyergyói-medence északnyugati zugában foglal helyet. Ez a város Borszék megközelítési iránya és vasútállomása is. Az ország legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket jegyző települései közé tartozik. Maroshévíztől (a 12-es és 15-ös út találkozásától) Marosvásárhely 104, Borszék 26, Gyergyószentmiklós 32, Csíkszereda pedig 97 km-re fekszik.

Hargita megye román többségű északi részének régióközpontja, a megye negyedik legnépesebb városa. 1956-ban nyilvánítják várossá. Lakossága 1992-ben 17.174 fő, melyből román 11.886, magyar 4.992, egyéb 261 fő. 1996. január 1-én 16.992 lakosa volt. Felfelé ívelő gyógyturizmusának alapját a területén feltörő szénsavas ásványvízforrások teremtették meg. Hegyvidéki környezete, hal- és vadállománya is vonzza a látogatókat. Kezdetben irtványfalu lehetett. Az egykori nagyközség központja a Dombi-tízes nevet viselte, 1786-ban Torda megyéhez tartozott és ekkor a 245 házában összesen 1.472-en laktak. 1850-ben már 470 háza volt, lakossága pedig 2.342 fő volt (2.115 román, 181 magyar, 21 cigány, 13 örmény, 12 német). Az erdők a Lázár, a marosvécsi Kemény, a petelei Bornemissza és a gernyeszegi Teleki földbirtokosok tulajdonát képezték. Egykoriban 72 gáter vágta az erdőt. 1896-ban 64 malma és fűrésze volt. Híres volt a Hordugás kettős fűrész-malom, melynek készítője nagysinki Engel nevű szász volt. Toplica a marosi tutajozás egyik főhelye volt.

A Kelemen-, Görgényi- és Gyergyói-havasok közé zárt Maroshévíz a Maros völgyszorosának kapuja. Neve szláv eredetű hévizet, meleg forrást jelent. A Gyergyói (Maroshévízi) -medence kijáratánál, a Kelemen-havasokhoz tartozó Tárnyica (Tarnita, 1044 m) csúcs lábánál fekszik. Tengerszint fölötti magassága 652 m: 140 m-rel marad el a Gyergyói-medencétől, 230 m-rel Borszéktól és 400 m-rel Bélbortól. Itt kanyarodik föl a 15-ös országút a Maros völgyébol a Szék-patak völgyén át a Borszéki- és a Bélbori-medence felé.

Maroshévíz a Kelemen-, Görgényi- és a Gyergyói-havasok közé zárt kis, eróziós-tektonikus medence központja. A Tárnyica a vulkáni plató része, melynek oldalából bazaltos andezitet termelnek ki. Bazaltoszlopok vannak a Fehérhegy területén is. A Tárnyica zárta le a pliocén korú tavat, amelyet a Maros északnyugat felé később lecsapolt. Az egykori tó szintje elérte a 990 m magasságot a Tárnyica közelében. Az 1044 m magas Tárnyica-tetőn egy É-D-i irányú törésvonal húzódik. A várost átszelő észak-déli törésvonal mentén mezotermális (langyos), gyengén szénsavas források törnek felszínre. Délen Gyegyóvárhegy felől a Maros és mellékvizei által feldarabolt eróziós dombok határolják. A Maros és mellékágai mélyen bevágódtak a vulkáni törmelékekbe. A várostest a mellékvizek (főleg a Vájla) törmelékkúpjaira épült. A meteorológiai állomás szintje 687 m, a Bánffy-fürdőé 680 m. A Bánffy-fürdő közelében egy travertin pad figyelhető meg.

Maroshévíz városnegyedei: Központ, Válya (Valea, Vale - a Toplita-patak völgyében), Zenkány vagy Zsákhegy (Zencani - a vasútállomástól délre), Vugány vagy Vigány (Vigani- a várostesttől nyugatra, a vasút közelében), Kelemenpataka (Calimanel - a várostól nyugatra), Székpataka vagy Szélepatak (Secu, 6 km-re várostól, a székpataki ortodox fakápolnát Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván), Moglán (Moglanesti - a 12-es országút mentén), Magyarós (Magherus, a hasonnevű patak völgyében, a belterülettől délre), Lunkány vagy Lunkán (Luncani - a belterülettől délre). A beépített területe 755 ha. A központban a 80-as évek végéig 1.200 új lakás épült.

Sf. Ilie ortodox templom (Szent Illés ortodox kolostortemplom),(Manastirea si Biserica Sf. Ilie) Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A város nyugati bejáratánál, a 15-ös országúttól balra (Stefan cel Mare u. 60). A Szent Illés kolostort eredetileg a Maros megyei Gödemesterházán (Stânceni) Ujica (Pop) Gheorghe, fiaival (Ioan és Stefan) együtt építette fel, lucfenyőből, 1845-47 között, majd 1910-ben Miron Cristea az értékes faragásokkal és festményekkel díszített templomot Maroshévízre költöztette kolostoralapítás céljából. 1924-28 között kibővítik, és felépül a kolostor és a harangláb. Az itt található ikonok 1928-ból valók és D. Belizarie és Gh. Rusu festők alkotásai. A bejárati épületben múzeumot létesítettek.

Mogláni fatemplom (Biserica de lemn Moglanesti, Manastrea Pâraul Doamnei - 3357. sz.) A város legrégibb építészet műemléke. A Doamnei- (Nagy-asszony-) patak völgyében, 1 km távolságra, a jobb parton levő fatemplom zsindellyel fedett és Nagyasszony kolostortemplom (Manastirea Pâraul Doamnei) néven is ismeretes. 1658-ban építette Gheorghe Stefan moldvai fejedelem felesége, Safta úrnő részére. Tornácszerűen kiképzett belépőjén túl elénk tárulnak a falfestmények, az északi fal feliratai. Az 1991. évi műemlékkataszter szerint a fatemplom építési idoszakaként az 1710 és 19. század szerepel. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

Ortodox templom (Stefan cel Mare 2.), 1867-ben épült fatemplom. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A román hősök emlékműve (a székpataki emlékmű - Monumentul Secu). A város északkeleti részén, a 15-ös országút bal oldalán épült 1927-ben. A mauzóleum kriptája az I. világháborúban elesett 771 hosi halott hamvait őrzi. A II. világháborúban elesettek is itt pihennek. A mauzóleumot és a hármas keresztet 1967-ben restaurálták.

Fenyő-fürdő (Bradet), a volt Bánffy-fürdő A helyi gyógyfürdő tszf magassága 685 m., területe 17 hektár, hírességét a langyos (mezotermális) vizeknek köszönheti. A fürdő vize 26,5 C°, szénsavas forrás. Vízhozama 4,7 liter/sec. 1882-ben a toplicai erdők egyik birtokosa, Bánffy Dániel felépítteti az emeletes üdülőházat (ma szálloda). 1900-ban a kis telepet Bánffyfürdő néven törzskönyvezték. 1940-ben új beton medencét építettek (33,5x18 m).1970 elején épült egy kisebb medence. 1970-ben 70 házikóval, 3 bungalóval kemping-telep létesült. A központi villa 49 férőhelyes, központi fűtéssel, bár, sportpályák. A fürdő közelében egy 100 méteres furásban 65 fokos termálvizet találtak. A fürdő közelében egy szép travertin- (mésztufa) pad figyelhető meg, ahonnan a kis patak vize vízeséssel közelíti meg a Maros bal partját.

Urmánczy-fürdő (Ifjúsági strand) 1959-ben épült a Maros mellett, 1981-ben korszerűsítették. Medencéje nagyobb mint a Bánffy-fürdőé, vizének hőmérséklete 25 C°, hozama 7,8 liter/sec.

Református templom (Szabadság utca 40). 1895-ben épült az egyházközség adakozásából egy 142 m2-es telken, ebből a templom alapterülete 117 m2, A II. világháborúban megrongálódott, majd 1944-46-ban kijavították. Kőből és téglából épült, cseréppel fedett. Hossza 13 m, szélessége 9 m, magassága 7 m. A torony magassága 27 m. A 220 kg-os harangot 1956-ban vásárolták Bukarestben. 1907-ig oláhtoplicai református templom nevet viselte. Hozzátartoztak a palotailvai, gödemesterházi és a borszéki filiák.

Más látnivaló: Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon. 1996-ban a városban Kemény János író emlékére emlékszoba létesült.