Balánbánya

Balánbánya (Bălan)

Felcsík legészakibb települése. Nevét a Balánhavasról kaphatta. 1899-től Csíkszentdomokos tartozéka. A kis bányatelep közeli legelői és erdőségei hat felcsíki község birtokában voltak. 1954-től az Olt forrásvidékének különálló városi rangú települése, városisodó bányászközség, 1968 februárjától pedig Hargita megye egyik kisvárosa. Ma itt található Románia egyik legnagyobb rézbánya-központja. 1996. január 1-én 10.115 lakosa volt. A városból az Egyeskő és a Nagyhagymás mészkővonulata közelíthető meg. Területén haladt át a "csángó út" (Csíkszentdomokos - Gálkút - Hidegség - Gyimes vonalán) és a Felcsíkból Gyergyótölgyesen és Dornavátrán át Szucsávába tartó régi kereskedelmi út.

A bányatelep magja a rézbánya környékén alakult ki és a későbbi várostest is fokozatosan "lefelé" terjeszkedett, 2 km hosszan, "szalagtelkesen" az Olt szűk völgyében. Szántóföldje alig van, inkább kaszálók, legelők és erdők övezik. A két világháború között a baláni rézbánya a nagybányai Phönix cég érdekeltségébe tartozott.

Csíkszentdomokostól 12, Csíkszeredától 42 km-re terül el. (előbb a 12-es országúton Csíkszentdomokosig - 31 km, majd a 125-ös megyei úton közelíthető meg - 12 km). A 125-ös megyei út Balánbánya északi végétől Kovácspéter érintésével a 12C (Gyergyószentmiklós-Gyilkostó) országúttal teremt kapcsolatot.

Balánbánya az Olt forrásvidékén, a Nagyhagymás mészkővonulata (1793 m) déli lábánál terül el. Közvetlen környezetét a hegytömb legmagasabb csúcsai északról délre haladva jelölik ki: az Egyeskő (1648 m), az Öcsém-tető (1708 m), a Balánhavas, az Irottkő (1376 m), Várbükk (1197 m), az Oltreze (1072 m) és a Feketerez (1481 m). A városon felül ered az Olt (a Kovácspéter - Sóvető területén), részben a Síposkő északi oldalában. A Gyilkostó és Balánbánya közötti hegyvidék ritka növényzete és tájképi jellege kiérdemelte a nemzeti parkká való nyilvánítását (1990).

Római katolikus temploma 1825-ben épült.

Az Olt forrása: Balánbányától északra, a Sóvető és a Kovácspéter vízgyűjtő-teknő északnyugati peremén van, közvetlenül a Magasbükk (1394 m) délkeleti és a Sóvető havas (1362 m) keleti lejtőjén. Igazi forrásaként a Sóvető forrását tekintik (1416 m). A két vízér csak 1 km után egyesül. Az Olt nyeregből (Olt átjáró) a jelzett úton a Bükklapos-patakán (vagy Magasbükk-pataka) lefelé Gyergyószentmiklósra ereszkedhetünk.

A Maros néhány kilométerrel odébb ered Meszes-patak néven a Fekete-Rez (1538 m) délnyugati oldalán, 1350 m magasságban.